Mikor is tiszteleghetnénk a legjobban szőrös, nyákos, tollas, négy-, hat-, nyolclábú, kúszó, mászó (stb.) barátaink előtt, akik olykor vidámmá, máskor izgalmassá teszik életünket, mint az Állatkertek Napján. 1866 óta, amikor megalapították az első magyar állatkertet, minden év augusztus 9. napja az, amikor biztosan kígyózó sorokban állnak a látogatók az állatkertek kapuiban.
Kezdetben az állatkertek csupán az emberek szórakoztatására jöttek létre. Uralkodók, nemesek gyűjtöttek egzotikus állatokat – már az ókori Egyiptomban is -, olyan parkot létrehozva, amely láttán mindenkinek leesett az álla. Állítólag Nagy Lajos és Mátyás király udvarát is ékesítette egy-egy oroszlán.
Napjainkban viszont – az előítéleteket félretéve – elmondható, hogy az állatkertek ennél sokkal többet nyújtanak. Nagy szerepük van a természetről szóló oktatásban és a veszélyeztetett állatfajok, valamint a sérült állatok megmentésében. Sok olyan állatnak biztosítanak a természeteshez lehető legközelebb álló élőhelyet, akiket a kihalás fenyeget. Ezáltal pedig a gyermekek is megtanulhatnak fontos dolgokat az akár körülöttük élő, akár messzi vidékről származó állatokról, és arról, hogy nekik is mekkora szerepük lehet a megmentésükben, segítésükben.
Az állatok várnak bennünket augusztus 9-én. Még ha külön programmal nem is készülnek, ez a nap lehet az mindenki számára, amikor okot talál arra, hogy ellátogasson az állatkertbe. De ne igyunk előre a medve bőrére! Az utóbbi napok szeszélyes időjárását figyelembe véve minden esély megvan arra, hogy ázott verébként végezzük a rácsok előtt. Persze ez nem jelenti azt, hogy mellőznünk kell őket éppen pont a napjukon! Bekuckózhatunk otthonunkba is, és eltölthetjük az estét egy állati jó állatos film társaságában is.
Menedék (2017)
A 2017-ben megjelent film egy igaz történetet dolgoz fel, a második világháború idejéből. Sok, a holokauszt témájával foglalkozó filmet láthattunk már, különböző történetbe bújtatva. Itt egy állatkertet vezető lengyel család szemszögéből szemlélhetjük az eseményeket. Jan és felesége, Antonina békésen és boldogan éldegélnek gyermekeikkel az állatkertjüket vezetve, mígnem egy napon a náci vezetőség Berlinbe telepíti állataikat, és területüket sertésteleppé alakítják. A telepre a moslékot a város zsidónegyedéből szállítják, ahol szemtanúi lehetnek az elesett felnőtteknek, gyerekeknek. Megfontolt döntés után belekezdenek egy menekítési projektbe. A moslékkal együtt gyermekeket kezdenek kicsempészni, és biztonságos helyre juttatni. A nyomasztó téma ellenére a rendező nem olyan módon nyúlt történethez, hogy ne lehessen bátran megnézni az Állatkertek Napján.
Egy igazi kaland (2011)
Ha igazi boldogságra, kikapcsoló filmélményre vágyunk, ez a film kedvünkre való lehet. Mint az előző, ez is megtörtént eseményen alapul. Egy férfi a felesége halála után egyedül marad kislányával és tinédzser fiával. A nagy űrt, amelyet felesége hagyott maga után, be kell tölteniük, és fel kell pezsdíteniük a mindennapjaikat. Új házat vesznek, ezzel együtt azonban egy állatkert is a birtokukba kerül. El is indítják a felújítását, hogy újra üzemképessé varázsolják, és ezáltal sok látogató életét boldoggá tehessék. Mindehhez a tündökléshez pedig csak hozzáad a színészgárda Matt Damonnal, Scarlett Johanssonnal és Elle Fanninggel.
Delfines kaland (2011)
Bár ez nem klasszikus értelemben egy állatkertről szól, hanem egy ócenáriumról, ettől függetlenül egy nagyon aranyos filmélményt nyújthat. Akárcsak előző társai, ez is igaz történet alapján készült. Egy kisfiú egy tengerparti városba költözik az anyukájával, ahol megmenti egy delfin életét. Winter, a delfin bekerül egy ócenáriumba, ahol a kisfiú rendszeresen meglátogatja, és végigkíséri a gyógyulás útján.
A második részben újabb delfin érkezik a csapatba: Winter új kistesója, Hope. A történet egészen hasonló, de talán egy fokkal érettebbnek mondható.
Madagaszkár (2005)
Végül, de nem utolsósorban pedig, egy igazi klasszikus! Ezt a rajzfilmet már biztosan senkinek sem kell bemutatnom. Még századik megnézésre is szórakoztató élményt nyújthat. Ha pedig még valamilyen oknál fogva nem tettétek volna, érdemes a második részét is megnézni. Talán még az elsőnél is jobban lefáraszthatja a nevetőizmaitokat.
Fotó: Magosi Máté
