Torokszorító, döbbent csend, halk szipogás és papírzsepik susogása kísérte A bálna utolsó jelenete után felvillanó stáblistát. A Kulturális Kalandozások programsorozat keretében ezúttal az Apolló moziba látogathattunk el, ahol a néhány napja több Oscar-díjat is bezsebelő film szívszorító, mély témákat feszegető képkockái előtt kapcsolódhattunk ki.
Darren Aronofsky február elején bemutatott filmje egyetlen helyszínen, egy középkorú férfi lakásában játszódik. Az ingerszegény környezet ellenére a rendező képes a moziszékbe szegezni a nézőket, és a film mind a 117 percében megtartani a feszült figyelmet. Ennek egyik oka valószínűleg a lakásban élő Charlie nem mindennapi karaktere, akit elképesztő játékával Brendan Fraser alakít. Charlie egy 270 kilós középiskolai tanár, akinek félelmetes és egyben visszataszítóan kóros elhízása azonnal a közönség szívébe markol. A férfi már nem tudja elhagyni saját otthonát, online, kikapcsolt kamerával tartja óráit, szívelégtelenséggel küszködik, és minden mozdulat valóságos kínszenvedés számára. A bálnában egy zátonyra futott emberi élet utolsó szakaszának lehetünk tanúi. A képernyőn Charlie minden egyes ziháló, sípoló lélegzetvételével közelebb kerül a halálhoz, miközben maradék erejét összeszedve újra meg akarja ismerni 17 éves lányát, Ellie-t (Sadie Sink), akit azóta nem látott, hogy a férfi kilenc évvel korábban elhagyta a családját az egyik férfi diákjáért.
A bálna Samuel D. Hunter 2012-es, azonos című színdarabja alapján készült. A film pár nappal ezelőtt két Oscar-díjat is elnyert, egyrészt a legjobb smink, másrészt a legjobb férfi főszereplő kategóriában, ami nem is csoda, hiszen a korábban Tarzanként és A múmia titka sorozat jóképű főszereplőjeként ismert Brendan Fraser most a „bálna” karakterét alakítva egy egészen újfajta szerepben tűnik fel. Fraser keményen megdolgozott a világszintű elismerésért, hiszen a forgatási napokon órákat töltött azzal, hogy a több mint száz kilogrammot nyomó protézist hozzáigazítsák, illetve hónapokon át gyakorolt, hogy elsajátíthassa túlsúlyos karakterének kínlódó mozgását. A bálna világpremierjére 2022 szeptemberében került sor a 79. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol a hírek szerint hatperces vastapsot kapott. Magyarországon 2023 februárja óta láthatjuk a mozikban Aronofsky, „a ritka együttérzés filmjeként” is emlegetett alkotást.
Charlie elsőre elborzasztó, groteszk kinézete ellenére valóban minden percben közelebb kerül a nézőkhöz, ahogyan a rendező finoman adagolja számunkra az információkat. A taszító test mögül előtűnik Charlie megtört személyisége, amely legalább annyira szívfacsaró, mint elhízott alakja. A lányával kapcsolatra vágyó férfi mindent megtesz, hogy legalább részben helyrehozza apaként elkövetett hatalmas hibáját, miközben elkeseredett harcot vív egy olyan trauma feldolgozásával, amely tönkretette az életét. A férfi legjobb és egyben egyetlen barátja, Liz (Hong Chau) próbálja valamiképpen enyhíteni Charlie testi és lelki fájdalmait, miközben ő is gyógyulni igyekszik a közös veszteségük okozta gyászból. A filmben ezenkívül feltűnik egy rejtélyes, elszánt hittérítő fiú, egy folytonosan visszatérő kíváncsiskodó pizzafutár és Charlie volt felesége, aki valójában már félig lemondott kislányukról. A film minden egyes percével közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük a férfi nyomorát és önmagával való reménytelen küzdelmét. Mindeközben pedig rájövünk, hogy ahogyan az gyakran lenni szokott, ebben a filmben is mindenki más, mint amilyennek először látszik. Aronofsky időnként megkönyörül közönségén, a sötét jeleneteket némiképp oldja Liz ironikus humora és Charlie minden fájdalma ellenére előbukkanó optimizmusa, amely hálás nevetésre bírja a nézőket, és segít, hogy befogadhatóvá váljon ez az őszinte és egyben megrázó alkotás.
Hogyan lehet jól szeretni? Mekkora súlya lehet az egyes döntéseinknek? Mit jelent igazán őszintének lenni? Számomra ezeket a kérdéseket feszegeti A bálna. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan sokrétegű film, amelyet mindenképp érdemes megnézni, éppen azért, mert rengeteg mondanivalót hordoz, és garantáltan mindenki számára mást tartogat.
