Pünkösdkor a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelére emlékezik. Az apostolok cselekedeteiben így szól a történet: „Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” Noha az ünnep lényege nem mindig ebben a vallási történetben testesült meg, az idők során a pünkösd a húsvét és a karácsony mellett a kereszténység egyik legfontosabb eseményévé vált.
Kezdetben vala a hálaadás a termésért
A pünkösd a „hetek ünnepe”. Nevét onnan kapta, hogy a zsidó hagyomány szerint kezdete a húsvéttól számított hetedik hét utáni első napra esett. Ez az „ötvenedik nap”, görögül pentekosztész, amiből a pünkösd szó származik. Kezdetben a pünkösd a zsidó nép mezőgazdasági ünnepe volt, ekkor kezdődött ugyanis a búza betakarítása. Az ószövetségi ünnepre épült rá aztán az Újszövetség eseménye.
„Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: »Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén?« […] Csodálkoztak, és ezt kérdezgették egymástól: »Mi lehet ez?« Mások gúnyosan megjegyezték: »Teleitták magukat édes borral.«”
A Szentlélek eljövetele után Péter apostol megtérésre buzdította az embereket, akik megfogadták a szavát, és megkeresztelkedtek. Mivel a prédikáció után mintegy háromezren megtértek, ez a nap lett a keresztény egyház megalapításának ünnepe, az egyház tulajdonképpeni születésnapja is.
„Mi van ma? Mi van ma? Piros pünkösd napja.”
A pünkösdhöz szorosan kapcsolódik a piros szín, amelynek eredete több forrásból is megközelíthető. A piros jelképezi egyrészt a pünkösdi lángot, amely az apostolok előtt megjelent („lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre”). Másrészt mint liturgikus szín, elsősorban magának a Szentléleknek a színe. Éppen ezért ilyenkor a papok általában piros miseruhában tartják a szentmisét. De természetesen a tavasszal nyíló virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa színe miatt is piros a pünkösd. Szegeden így énekeltek piros pünkösd napján:
„A pünkösdi rózsa
Kihajlott az útra;
Szödje föl a menyasszony,
Kösse koszorúba!”
Így ünnepli pünkösd napját a magyarság
A legjelentősebb pünkösdkor tartott keresztény esemény az összmagyarság körében a csíksomlyói búcsú, amelyre évente több százezer ember látogat el. Idén május 27-én tartják a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregben a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjét. Az idei búcsú mottója: „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!”, amely jelmondatot Assisi Szent Ferenc egyik imájából választották a ferences rend alapításának 800. évfordulója alkalmából. A csíksomlyói búcsúra idén is indul zarándoklat Pécsről az egyházmegye szervezésében.
Annak sem kell viszont aggódnia, aki az ünnepet Pécs környékén szeretné tölteni. A Palkonyai Pünkösdi Nyitott Pincék idén is várja a kikapcsolódni vágyókat, Szekszárdon pedig újra itt a Pünkösdi Fesztivál. Mindemellett pedig, mivel idén pünkösdvasárnap egybeesik a gyereknappal, az Állatkertben vasárnap gyereknapi programok, a Zsolnay Negyedben pedig a Városi Gyereknap programjai közül is lehet majd válogatni.
Grafika: Rudas-Mekkey Csenge
