ITTHON

Hősök, példaképek, bajnokok – Május 6 a magyar sport napja

Május 6-a a magyar sport napja. A dátum kiválasztása nem véletlen, hiszen 1875-ben a Magyar Athletikai Club ezen a napon rendezte a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Az első magyar sport napját 2000-ben iktatta be a magyar kormány. Alábbi írásomban az elmúlt 23 év öt legjelentősebb és legérzelmesebb magyar sportsikereit elevenítem fel.

2000 – A magyar vízilabda válogatott útja a legendává válás felé

A Sydneyben tartott nyári olimpiát megelőzően igen komoly nyomás helyezkedett Kemény Dénes szövetségi kapitányra, az 1988-as szöuli nyári játékok óta ugyanis nem került éremközelbe a csapat. Azonban erre az olimpiára állt össze az a legendásnak mondható válogatott, akik alapjaiban meghatározták a vízilabdasportot a kétezres években. Közülük meg lehet említeni Kásás Tamást, Kiss Gergelyt, vagy a tragikus sorsú, azóta elhunyt Benedek Tibort. A magyar csapat a csoportkörben simán továbbjutott, csak a horvát és a jugoszláv válogatott győzte le őket 1-1 góllal. Majd az elődöntőben a jugoszlávokat, a döntőben pedig hihetetlenül domináns játékkal az orosz válogatottat győztük le, ezzel 1976 után ismét olimpiai bajnokok lettünk. Ám ezzel még nem volt vége, 2004-ben és 2008-ban is megvédték olimpiai bajnoki címünket. Korábban soha nem volt példa arra, hogy egy válogatott három egymást követő alkalommal meg tudja védeni a címét.

2004 – Baumgartner Zsolt pontszerzése a Forma-1-ben 

2004. június 20-án érte el a magyar autósport egyik legnagyobb sikerét Baumgartner Zsolt. A Minardi pilótájaként 8. helyezést ért el az Amerikai Nagydíjon, ezzel megszerezve az első (és azóta is egyetlen), magyar színekben szerzett világbajnoki pontját, mindezt a mezőny leggyengébb autójával. Külön öröm, hogy ezt az eredményt a világ egyik leghíresebb pályáján, Indianapolisban hajtotta végre, mely otthont ad az Indy 500 autóversenynek, és amely tagja az úgynevezett „Triple Crown” elnevezésnek a Le Mans-i 24 órás és az F1-es Monacói Nagydíj mellett.

2008 – A szapporói csoda

A jégkorong sosem tartozott a legnépszerűbb sportágak közé hazánkban, egészen 2008-ig, amikor is némiképp váratlan módon a Japánban, azon belül is Szapporóban rendezett divízió 1-es világbajnokságot megnyerte. Ezzel története során először feljutott az úgynevezett „A” csoportba, ahol a világ legjobb csapatai szerepelnek, mint például Kanada vagy Oroszország, olyan magas jégkorong-kultúrájú országokat maga mögé utasítva, mint Ukrajna, Japán, vagy Litvánia. A magyar jégkorong akkori állapotáról érdekességképp megemlíthető, hogy több igazolt női játékvezető volt Kanadában, mint igazolt felnőtt jégkorongozó összesen hazánkban. Ez a siker megadta a kezdőlökést ahhoz, hogy a hazai jégkorong rohamos fejlődésnek induljon, és tavaly ismételten feljusson divízió1-ből „A” csoportba, így 2023-ban újra ott legyen a legjobb csapatok között. A május 12-én kezdődő világbajnokságon a magyar csapat csoportjában ismét olyan rangos válogatottak ellen küzdhet meg, mint Amerika, Finnország, vagy Svédország.

2016 – Az Európa-bajnoki menetelés (magyar labdarúgó-válogatott)

Nagyot ugorva az időben, nem mehetünk el szó nélkül azon esemény mellett, amely alatt teljes futball-láz fogta el az országot. 44 év után először jutott ki a „nemzeti tizenegy” rangos nemzetközi tornára, és bár alapvetően pesszimista volt a közvélemény, hogy pofozógépnek megyünk ki Franciaországba, nem így történt. A nyitómérkőzésen az osztrákokat 2-0-ra győztük le, egy tévesen megadott tizenegyes miatt hatalmas küzdelem árán, de döntetlent értünk el Izland ellen (akik később Angliát is kiejtették), ezt követően pedig egy fantasztikus mérkőzésen, a pályafutása csúcsán járó Cristiano Ronaldóval felálló portugálok ellen 3-3 arányú döntetlent érünk el úgy, hogy a mérkőzés folyamán végig mi szereztünk vezetést. Veretlenül, csoportelsőként jutottunk tovább a csoportból, ám egyenes kiesésben a belga válogatott 4-0 arányban kiejtett minket, így búcsúztunk a tornától a nyolcaddöntőben. De ez a siker megalapozta a válogatott későbbi megerősödését.

2019-2022 – Aki a példaképét is legyőzte (Milák Kristóf)

A magyar úszósport világklasszisokat nevelt ki története során. Naphosszat lehetne sorolni kiválóságainkat: Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Cseh László, Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, és természetesen Milák Kristóf is ide tartozik, aki az utóbbi években elképesztő formát mutat. Felnőtt versenyein eddig három világbajnoki és öt Európa-bajnoki érmet szerzett. 2019-ben a Kvandzsungban rendezett vizes világbajnokságon 200 méteres pillangóúszásban megdöntötte példaképe, Michael Phelps világrekordját, amit tíz évig őrzött az amerikai sportoló. 2021-ben a tokiói olimpián mindössze 21 évesen olimpiai bajnok lett 200 méteres pillangóúszásban, mindezt olimpiai rekorddal. Karrierje azóta is töretlen. A 2022-ben rendezett budapesti vizes világbajnokságon is további két vb-címet szerzett 200 és 100 méteres pillangóúszásban. Még mindig csak 23 éves, így nagyon nagy esély mutatkozik arra, hogy ő legyen minden idők egyik legsikeresebb férfi úszója.

Hogy mit köszönhetek a magyar sportnak? Rengeteg felejthetetlen emléket. Naphosszat tudnám sorolni azokat a meghatározó élményeket, amik miatt a legtöbb sportágat követem, és amik miatt számos dolog nem fért bele ebbe a cikkbe. Például Talmácsi Gábor világbajnoki sikere 2007-ből, a válogatott tavalyi Nemzetek Ligája menetelése, Michelisz Norbert 2019-es világkupa győzelme, Szilágyi Áron olimpiai bajnoki címei, és még sorolhatnám.

Hajrá magyarok!

Kép forrása: m4sport.hu