A szorgalmi időszak lezárultával kezdetét vette az oktatói munka hallgatói véleményezéséhez szükséges kérdőív kitöltési időszaka. Ez a kérdőív kari szinten, és ami még fontosabb, a hallgatókat bevonva, személyes tapasztalataik ismertetése által igyekszik elősegíteni a zökkenőmentes(ebb) oktatói-hallgatói munkát. Ezek lehetséges útjairól, innovatív fejlesztéseiről, az EHÖK-ről, valamint az OMHV intézményi felülvizsgálatára készített összegyetemi kérdőív kitöltésének fontosságáról beszélgettünk Fiser Bencével, az EHÖK kabinetfőnökével és a Tanulmányi és Érdekvédelmi Bizottság elnökével, valamint Bognár Dáviddal, a PTE ÁOK HÖK oktatási elnökhelyettesével, aki egyben az OMHV Bizottság hallgatói képviselőjeként is végez közéleti tevékenységet.
A PTE két eltérő karának hallgatói és munkatársai vagytok. Hogy csatlakoztatok be az OMHV kérdőívekkel kapcsolatos munkálatokba?
Fiser Bence: Én a BTK hallgatója vagyok, de az OMHV-val az EHÖK képviseletében foglalkozom. Korábban BTK HÖK elnökként már foglalkoztam az OMHV kiértékelésével és az egyéb ehhez kapcsolódó feladatokkal, tagja voltam például a BTK OMHV Bizottságának is, ennek okán is vezetem most én ezt a területtel az EHÖK-ön. A kabinetfőnöki feladatok mellett a PTE EHÖK Tanulmányi és Érdekvédelmi Bizottság elnöki tisztségét is betöltöm, ez a bizottság a felelős például azért, hogy a teljes PTE OMHV rendszere felülvizsgálatra kerüljön.
Bognár Dávid: Én az ÁOK-ról jöttem, és úgy kerültem be ebbe a körforgásba, hogy a HÖK tanulmányi referense lettem. Így kapcsolódtam be az ezzel kapcsolatos munkálatokba. Most már elnökhelyettesként foglalkozom a kari OMHV-val, illetve a Tanulmányi és Érdekvédelmi Bizottság tagjaként intézményi szinten próbálok meg értékes tapasztalatokat cserélni a hasonló munkakörben foglalkozókkal.
Milyen lépéseket tettetek az OMHV kérdőívek kitöltési számának növelése érdekében?
B.D.: A mi karunkon alapvetően magas kitöltési aránnyal rendelkezik a kérdőív, ami alatt körülbelül 80% fölötti értéket értünk. Amikor bekapcsolódtam a munkálatokba, akkor már ez a kialakult rendszer működött, így elsősorban nem hozzám kapcsolódnak az OMHV-hoz kötődő korábbi intézkedések. Nálunk az növeli a hallgatók motiváltságát, hogy a vizsgaidőszakra való jelentkezést egy nappal korábbra hozza a kérdőívek kitöltése. Ezáltal viszonylag esszenciális a sikeres vizsgaidőszak megstrukturálásához, hogy rendelkezzen a hallgató ezzel a feedbackbónusznak nevezett egynapos előnnyel.
Milyen eszközökkel értétek el kari szinten a kitöltők számának gyarapodását? Hogyan motiváltátok a hallgatókat?
F.B.: Én még a BTK-n eltöltött időszakra tudok visszaemlékezni ezzel kapcsolatban, ahol nem a kedvezményes vizsgafelvételt vezettük be, hanem egy előnyt adtunk a tárgyfelvételhez: aki kitölti minden OMHV kérdőívét az adott félévben, az előbb vehet fel bizonyos kurzusokat. Ugye a BTK-n a szakok nagy létszáma, valamint az osztatlan képzések jellegéből fakadó óraütközések miatt ez kifejezetten hasznos a hallgatók számára.
Az előző évek tapasztalatai alapján kari szinten hogyan vélekedtek a kérdőívek sikerességéről?
B.D.: Nagyon sok hasznos véleményt tudunk kapni az OMHV kérdőívek által, itt főleg a szöveges válaszokra gondolok, hiszen így nemcsak egy számadat áll rendelkezésünkre, hanem rendes véleményekből tudunk építkezni. Viszont a sikerességnek valamilyen szinten korlátja az is, hogy a kedvezményes vizsgafelvétel rendszerében elveszhetnek olyan kis finom különbségek, plusz információk, amik kijöhetnének, ha csak olyanok töltenék ki a kérdőíveket, akik teljesen odafigyelnek rájuk.
Ha röviden össze kéne foglalnotok, miért fontos az OMHV kérdőívek érdemi kitöltésének növelése, mit üzennétek a hallgatóknak?
F.B.: Egyrészt az oktatók számára is fontos, hogy képet kapjanak arról, hogy milyen a tanítási tevékenységük. Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy nem a kutatói tevékenységüket értékelik a hallgatók, hanem az oktatóit, ami egy merőben más dolog. Nekem is van a BTK-ról olyan tapasztalatom, hogy az oktatók ezt kifejezetten hasznosnak érzik, tehát időről időre egyre többen kérik a saját OMHV értékeléseiket, bár ugye a BTK-n ezt már mindenki automatikusan meg is kapja, és nem ritka az sem, hogy már a kitöltési időszak alatt érkeznek oktatói megkeresések, hogy szeretnék látni a saját eredményeiket. Másrészt ez a HÖK felé is egy visszajelzés, ugyanis a mi érdekképviseleti tevékenységünknek fontos része az, hogy a hallgatók hogyan vélekednek az oktatásról. Nyilván, hogyha látunk hallgatói véleményeket, akkor ennek megfelelően tudunk bizonyos érdekképviseleti kérdésekben, ügyekben megnyilvánulni.
B.D.: Itt Bencének arra a gondolatára rácsatlakoznék, hogy itt a kutatók oktatói tevékenységét értékeljük, és ez azért fontos számunkra is, mert viszonylag kevés olyan szak és kar van, ahol az oktatók pedagógiai végzettséggel rendelkeznek. Nálunk például az orvosok enélkül tanítanak, ezért is fontos, hogy építkezni tudjanak a hallgatók véleményéből, és az alapján formálni tudják az oktatási stílusukat, a tematika felépítését. Szóval mindenképpen egy fontos pontja az oktatásszervezésnek is, hogy a feedback megfelelő mennyiségű és minőségű legyen.
A napokban kiküldésre került egy összegyetemi felmérés az OMHV kérdőívekkel kapcsolatban, amely szintén a hallgatói véleményekre irányul majd. Miért fontos, hogy minél többen kitöltsék ezt a kérdőívet is? Milyen célt fog mindez szolgálni?
F.B.: Azzal kezdeném, hogy az EHÖK idén februárban elkezdte áttekinteni azt, hogy hogyan működik az OMHV a PTE-n. Ennek a folyamatnak része volt az, hogy minden egyes kari részönkormányzattal és az OMHV-ért felelős kollégákkal egyeztettünk arról, hogy az adott karon hogy működik ez a rendszer, például mekkora a válaszadó hallgatók aránya, mennyire elégedettek a kérdőívek felépítésével stb. Ez a folyamat jelenleg ott tart, hogy szeretnénk hallgatói és oktatói véleményeket is gyűjteni ahhoz, hogy a mostani rendszert fejlesszük. Hallgatói és oktatói véleményeket is gyűjtünk, mert a hallgatók és az oktatók közös érdeke, hogy az OMHV úgy működjön, hogy a tanulás-tanítási folyamat mindkét résztvevője profitáljon belőle. A hallgatói véleményeket olyan módon szándékozunk gyűjteni, hogy indítunk egy olyan kérdőívet, ahol a hallgatók kifejezetten az OMHV-ról tudnak visszajelezni, hogy mi az, ami esetleg számukra vonzóbbá tenné a kitöltést. Például fontos-e az, hogy lássák az adott oktató, kurzus, az adott tantárgy értékeléseit, vagy hogy lássák azt, hogy egy-egy képzésről hogyan vélekednek a hallgatótársaik.
Tudomásom szerint az ÁOK-on egy nemrég bevezetett új rendszer keretében is gyűjtitek az oktatással kapcsolatos visszajelzéseket az OMHV mellett?
B.D.: Nálunk az ÁOK-on párhuzamosan fut kétfajta feedbackrendszer. Van a szokásos Neptun-feedback (OMHV – szerk.) a szemeszter végén. Emellett elindítottak most egy POTEcho nevű alkalmazást. A lényege az, hogy nem kell megvárni a szemeszter végét ahhoz, hogy visszajelzést adhasson a hallgató, hanem közvetlenül az óra után van arra lehetősége, hogy elküldje azt az adott oktatónak. Itt alapból van egy három kérdésből álló kérdéssorozat az oktatók számára, de hozzáadhatnak még plusz kérdéseket is, hogyha szeretnének. Lehetőség van arra is, hogy szöveges üzenetet küldjön a hallgató. Mind az előadás, mind a szemináriumok külön-külön vannak értékelve, és mindegyik hozzá van rendelve az egyik oktatóhoz. Az átláthatóságot illetően elmondható, hogy egyfajta piramisrendszerben látják a tantárgyfelelősök az oktatóik véleményét, az intézetigazgatók, a tantárgyfelelősök tantárgyainak értékelését. Ezáltal egy viszonylag jól strukturált felépítés alakult ki. Telefonról is letölthető maga az alkalmazás, ami által a hallgatók értesítést is kapnak arról, hogy van-e kitöltendő feedbackjük. Összesen 24 óra áll rendelkezésükre a kérdőívek kitöltésére, melynek kezdeti időpontja az adott óra kétharmadától nyílik meg. Itt arra szerettük volna motiválni az oktatókat, hogy mindenképp jelezzék a hallgatóknak, hogy van egy ilyen lehetőségük A két feedback-rendszer, vagyis a POTEcho és az OMHV, párhuzamosan futnak, viszont szeretnénk, ha minél nagyobb teret nyerne a POTEcho alkalmazás a feedbackben. A rendszer használata jelenleg nem kötelező, azonban számos tantárgynál már bevezetésre került.
Fotó: Guzsvány Réka
