Zene nélkül mit érek én? – kérdezi Máté Péter is. Erre azonban nem egyszerű választ adni. A zene, a dallamok olyan szerves része mindennapjainknak, hogy elképzelni is nehéz, mihez kezdenénk nélküle. Lemezjátszó, walkmen, rádió, MP3 lejátszó, YouTube, Spotify mutatja annak evolúcióját az elmúlt száz évben, mennyire is fontos az, hogy a zene mindig velünk lehessen. Használják marketing céllal reklámokban, boltokban háttér hangulatként, filmekben atmoszféra teremtő erejéért, de nem utolsó sorban terápiaként is.
A zene és az ember kapcsolata
Már az ókori görögök is felismerték a zene lélekre kifejtett hatását és fontosságát a szellem művelésében. „Miként a testnevelés a testnek bizonyos minőséget ad, éppúgy a zene is képes formálni a lelkünket.” (Arisztotelész) A különböző művészeti tevékenységek gyógyító és személyiségfejlesztő hatással bírnak, ezért is alkalmazzák őket terápiák során.
Nehéz pontosan meghatározni a zene eredetét. Vannak elméletek, melyek szerint a természeti jelenségek hangjának leutánzásával alakult ki, illetve vannak, akik azt állítják, hogy az erős érzelmeket kísérő hangokból született, azonban Menuhin nyomán tudhatjuk, hogy az ember előbb kezdett énekelni, mint beszélni (ugyanis hangadó szervei hamarabb kifejlődtek, mint az artikulációhoz szükséges izmok). Ebbe a kiáltások is beleszámítanak. Nem is gondolnánk mekkora szerepe volt a kiáltásnak a zene kialakulásában.
„Az egyetlen különbség üvöltés és éneklés között az, hogy az egyik hangnemben van.”
Hobo
Az emberek nagy része alapvetően a zene passzív résztvevője, tehát „fogyasztja”, hallgatja a mások által készített alkotásokat. Ennek önmagában is jelentős hatása van, hiszen a zenén keresztül kapcsolódhatunk érzelmekhez, csillapíthatja, vagy épp segít megélni a bennük kavargó gondolatokat, ezáltal pedig másokhoz is kapcsolódhatunk, felismerve az érzelmeink univerzalitását és normalitását. Valójában tudattalanul is terápiaként használjuk a zenét. Bizonyára mindnyájan rendelkezünk vidám lejtászási listától kezdve szomorún és tombolóson át a lazulósig. Ezek segítenek feldolgozni adott érzelmeinket, életünk történéseit olyan köntösbe bújtatva a világot, melyet éppen az adott hangulatunk megkíván.
A következő lépcsőfok a zene művelése. Ez azért is fontos, hiszen ilyenkor a szó szoros értelmében “beletesszük” magunkat a zenébe. A zene is egy kifejezésmód arra, hogy a bennünk zajló érzelmeket és gondolatokat átdolgozzuk, megformáljuk, rendezzük. Ott, ahol a verbalitás megbukik, felcsendül a zene.
A zeneterápia jelentősége
A zeneterápia pedig abból a célból jött létre, hogy mindezt rendezett körülmények között, biztonságban tehessük meg egy szakember támogatásával. Mikor a szóbeli kifejezőkészség egy lelki folyamat kapcsán sérül és a klasszikus pszichoterápia nem mozdítja előre a páciens gyógyulását, ekkor segítő kezet nyújt a zeneterápia. Jelentősége többek között abban is megmutatkozik, hogy Ausztriában 2008 óta hivatalos gyógymódként tarják számon, míg Németországban a betegek egészségügyi szolgáltatásként recepttel válthatnak ki zeneterápiás CD-t, amit a biztosítók is támogatnak. Magyarországon az ELTE-n lehetőség van zeneterápiás képzés elvégzésére.
A terápia a Freudi pszichoanalízis nyomán a tudattalan tartalmak felszínre hozásában és feldolgozásában hivatott segíteni a pácienst. Valójában már a méhen belüli fejlődés során meghatározók az embrió számára az őt érő zenei élmények, kezdve az anya szívének ritmikus lüktetésével. Gyermekként a beszédértés híján elsősorban a ritmusra, hangszínre, dinamikára, dallamra vagyunk érzékenyebbek, majd a későbbiekben ezek alakulnak, de a jelentőségük nem csökken: mind érzelmek kifejezésére, gondolatok közvetítésére hivatottak.
Mindezek ellenére fontos, hogy „a zenét eszköznek és ne végcélnak tekintsük”. A zene által kerülnek felszínre szavakkal nem kifejezhető, elfojtott érzelmek, melyeknek a terapeuta tart tükröt. Ennek segítségével a páciens ráismerhet problémái gyökereire, melynek során előrelépést tapasztalhat a feldolgozási folyamatban.
Forrás: Mentesné Tauber Anna (2011) A zeneterápia szakma bemutatása
Grafika: Kovács Emese
