Mindenki számára ismert, de sokan megosztó véleménnyel vannak a Barbie jelenségről. Ugyanakkor elmondható, hogy a legtöbb háztartásban biztosan megtalálható a játékbaba, vagy egy DVD, amely egykoron örömmel és boldogsággal töltötte el gyermekkorunkat.
1959-től, az első fekete-fehér zebracsíkos úszódresszes baba megjelenésétől fogva egyfajta lavina indult el, és Barbie a játékpiac egyik meghatározó eleme lett. Rengeteg film készült Barbie-ról és a kalandjairól. Hatalmas brandet építettek köré, amely folyamatosan, évről-évre növekszik. Az élőszereplős mozifilm bejelentését elsőre talán kissé furcsállja az ember, és azt gondolja: mivel lesz ez másabb, mint az eddigi mesés, olykor varázslatos történetek, mi értelme van a megfilmesítésnek? A film megnézését követően pedig teljesen más perspektívából közelítjük meg a Barbie jelenséget – nem csak a felszínt kapirgálva, hanem egészen a mélyére ásva! Ott pedig nem vár ránk más, mint a való élet igazságtalansága.
Barbie karaktere könnyen felismerhető (általában) szőke hajáról, magas, karcsú testéről. Azért is nagyon kedves játék a gyerekek számára, mert a változatos külsővel megáldott babákkal azonosulva bárkik lehetnek játék közben. A babák számos különböző témájú és stílusú változatban elérhetőek: öltözékük jegyeiben különféle foglalkozások, divatstílusok jelennek meg, amelyek miatt a gyermek egyfajta példaképként tekint a játékára. Ez egy lehetőséget nyújt a kreativitás kibontakoztatására, hiszen saját történeteket és szerepjátékokat alakíthatnak ki a babákkal. A Barbie babákhoz divatruhák és egyéb kiegészítők – mint például játszóházak, autók, stb. – is elérhetőek, amelyek tovább gazdagítják a játékélményt. Több, mint hat évtizede jelen vannak a piacon, így már több generáció tekintette őket a kedvenc játékainak. Sokak számára ezért is lehetett nosztalgikus megnézni a filmet, hiszen kedvencüket újra a képernyőn láthatták. Mindeközben mégsem olyan vidám köntösben, mint ahogy azt eddig megszokhattuk.
A film narrátora kezdetben Barbie Landet mutatja be a nézőknek; majd Barbie-t, akinek az élete egyszerűen tökéletes, minden napja boldogság, maga a tökéletesség, hiszen karakterét mindenki szereti és tiszteli, ahogy a többi Barbie-t is. Barbie lehet elnök, orvos, jogász, van saját háza, pénze. Nem úgy, mint Kennek, aki egy teljesen más kategória. Az ő napjai nem telnek valami fényesen, ha igen, akkor is csak Barbie körül jár az esze, és számára elég annyi is, hogy Barbie egy picit foglalkozott vele: ránézzen, esetleg meg is szólítsa őt. Nincs külön háza, polgári foglalkozása. Onnan ismerjük karakterét, hogy a lány mellé illesztjük a nevét. Létezik Barbie, Barbie és Ken, de Ken önmagában, valljuk be – egy senki.
Kezdetben nagyon egészségtelen módon jelenik meg a feminizmus a filmben, hiszen ez a fajta elnyomás, amely a Ken típusú karakterekkel szemben történik, női szemmel vicces és parodisztikus tud lenni, de férfi szemmel kissé idegesítő. A kocka hamar meg is fordul, hiszen egyik pillanatról a másikra már a való életben találjuk magunkat, ahol semmi nevetséges nincs, és Barbie is érzékeli azt, hogy ideát nem minden olyan boldog, mint az ő világában. Ken persze élvezi, hogy tisztelik, és figyelmesen bánnak vele; ezért el is határozza, hogy visszatér Barbie Landre, és megreformálja azt, amiből újabb bonyodalom szövődik.
A Barbie egy hihetetlenül őszinte és sokszor nagyon megrázó film, tele igazságtalansággal értetlenséggel, hiszen nagyon szemléletesen, kertelés nélkül mutatja be a nők mindennapi érzéseit. Sokkal több, mint egy rózsaszín színpaletta: Barbie maga a remény a nők számára, hogy bárkik lehetnek, bármivé lehetnek az életben, nem kell egy férfitól függeniük, ahogy Ken függött mindig Barbie-tól.
Nagyon érdekes film, amely nem csak nők, hanem a férfiak számára is ajánlott. A film megnézését követően talán ők is máshogy tekintenek majd a nők mindennapi helyzetére, és át is értékelik azt.
Fotó forrása: warnerbros.it
