Lassacskán ugyan, de mostanra hozzánk is beköszöntött az ősz: rövidülnek a nappalok, lehűl a levegő, lehullanak a falevelek és elalszik a természet. A színes levélszőnyeg, a sütőtök és a gesztenye csak az egyik oldala az éremnek; a másik oldalról hajlamosak vagyunk hallgatni. Pedig a fáradtság, demotiváltság és az általános rosszkedv igenis együtt járhatnak az évszak változásával!
Az úgynevezett szezonális depresszió (seasonal affective disorder – SAD) egy ténylegesen létező jelenség és többeket érint, mint gondolnánk. Az őszi, illetve téli hónapok során tűnik fel jellemzően (de akár tavasszal is; erre szoktunk „tavaszi fáradtság”-ként hivatkozni), és alapvető tünetei a fáradtság, a szorongás, az ingerlékenység és a demotiváltság. Úgyhogy ha így októberre azt érzed, hogy elfáradtál, esetleg gyakrabban vagy nyűgös és rosszkedvű, fontos, hogy tudd, nincs veled semmi baj. Valószínűleg csak te is érzékenyebb vagy a környezet átalakulására.
Az úgynevezett őszi letargia fő okozója az, hogy a nyár és ősz közti átmenet olyan jelentős változásokkal jár mind az időjárást, mind a tevékenységeinket tekintve, hogy az agyunk úgy érzékeli, veszély fenyeget minket, és bekapcsolja a vészcsengőt. Emiatt szorongani és aggódni kezdünk úgy, hogy ennek különösebb okát nem is feltétlen értjük; ez pedig tovább ronthatja a kedvünket.
De milyen tényezők okozzák a vészcsengő bekapcsolását?
Elsősorban a korábban említett időjárásbeli változások: ősszel egyre csökken a napfényes órák száma, ami rendkívül nagy hatással van a mentális egészségünkre. Ez elsősorban a szervezetünk D-vitamin szintjére van befolyással. A megfelelő mennyiségű D-vitamin hozzájárul az immunrendszerünk működéséhez, csökkenti a fáradtságot és a szorongás tüneteit, illetve támogatja a hormonális egyensúlyt. Nem csoda, hogy lecsökkent szintje mellett könnyebben megbetegszünk vagy épp fáradtabbak és nyugtalanabbak vagyunk.
A D-vitamin mellet a napfény testünk szerotonin és melatonin szintjére is jelentős hatással van. A szerotonin hangulatjavító, lazító, alváselősegítő hatású hormon, emellett kontrollálja a szénhidrátéhséget. Ha a szintje alacsony, akkor romolhat az alvás minősége, és hangulat-, illetve falásrohamok is ránk törhetnek. Ennek okán előfordulhat, hogy az ősz folyamán a korábbihoz képest drasztikusan megváltoznak az étkezési szokásaink, és hajlamossá válunk a túlzott mennyiségű szénhidrátot tartalmazó ételek fogyasztására. A melatonin hormon segíti az álomba szenderülést és a test regenerációját, sötétedés hatására természetesen termelődik szervezetünkben. Így a korán sötétedő őszi napok során szintje megnőhet, és ez esetben fáradtságot és levertséget okozhat.
A másik jelentős ok, ami miatt szorongás keletkezhet bennünk az az, hogy akármilyen életszakaszban is vagyunk, az ősz mindig egy éles életmódbeli változást jelent számunkra a nyár után. Az elkezdődő iskola vagy a munkába való visszatérés, az ismételt terhelés és a számos megoldandó feladat újabb stresszfaktorként jelennek meg az életünkben. És ha ez nem lenne elég, a nagyfokú leterheltség mellett előfordulhat, hogy a korábban számunkra örömet okozó tevékenységeket elkezdjük közömbösen és öröm nélkül megélni, demotiválttá válunk irányukban.
Na de most, hogy látjuk, mi okozhatja az őszi szorongást, nézzük meg azt is, hogyan lehet minimalizálni a hatását! Fontos, hogy mindenki számára általánosan ideális megoldás nem igazán létezik, de szeretnék pár ötletet adni, merre érdemes elindulunk!
Látva azt, hogy a napsütés hiánya milyen rendkívüli hatással van a szervezetünkre, érdemes tudatosan növelni a természetes fényben és szabad levegőn töltött órák számát. Ezt akár megtehetjük úgy, hogy reggelente minél hamarabb felhúzzuk a redőnyünket, vagy beiktathatunk mindennapra egy tízperces egészségügyi sétát (ha ez nem fér bele, akkor akár leszállhatunk egy megállóval hamarabb a buszról, amikor munkába/iskolába megyünk, és sétálhatunk helyette).
Különösen érdemes odafigyelni a megfelelő minőségű ételeket fogyasztására az őszi napok során, ezzel megtámogatva szervezetünket és a hangulatunkat is. Jó, ha sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, illetve célszerű lehet akár D-vitamint szedni a hidegebb hónapokban. Az aszalt gyümölcsök és magvak tökéletes nassolnivalók lehetnek két nagyobb étkezés között, és javasolt kerülni a finomított szénhidrátokat nagy mértékben tartalmazó ételeket is.
Az étkezés mellett figyeljünk a megfelelő testmozgásra is, ami nem csak az egészségünk megőrzéséhez járul hozzá, de jelentős hangulatjavító hatása is van. Már egy könnyed séta, futás vagy esetleg egy kis otthoni edzés is nagymértékben hozzájárul a szervezetünk megfelelő működéséhez, elűzve az évszakváltás okozta szorongást.
Az utolsó tipp pedig: szánjunk egy kicsivel több időt magunkra! Mindenki kicsit lelassul, lehűl a levegő; ilyenkor a legjobb bekuckózva olvasni vagy filmet nézni egy meleg tea társaságában. Az ilyen pillanatokat pedig megkoronázhatjuk még egy arcpakolással vagy akár egy illatos gyertyával is.
Összességében mégis ami igazán fontos az az, hogy ismerjük fel az őszi szorongás tüneteit magunkon, és tegyünk azért, hogy ne hatalmasodjon el felettünk ez az állapot! Ne felejtsd el, nem vagy egyedül, és segítséget kérni nem gyengeség!
Remélem hasznos volt ez a rövid összefoglaló, és magaddal tudsz vinni belőle valamit a borús őszi estékre.
Grafika: Bódis Dávid Tamás
