„Nem szabad alábecsülnöd a történetek erejét. Van bennük valami elemi és felfoghatatlan. Sose hallottad még, hogy bennünket a történetmondás képessége tesz emberré, és választ el az állatoktól?”
Amitav Ghosh
A szerző A puskakereskedő legendája című könyvében nem várt módon köti össze a kígyók istennőjéről szóló bengáli mitológiai történetet a mai világunkat érintő politikai és természeti katasztrófákkal, mindezt a puskakereskedő legendájának felkutatása által.
Amitav Ghosh egy Kalkuttában született és Oxfordban tanult író, aki – mint a történet főszereplője is – kétlaki életet él, hiszen Kalkutta és Brooklyn városában felváltva tölti napjait. Történelmi esszéköteteivel és regényeivel számos díjat és elismerést nyert, valamint életművéért elnyerte India legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Jnanpith-díjat, ezzel elsőként került angol nyelven tevékenykedő íróként a díjazottak közé.
A történetben Deen Datta kalandját követjük végig, amely akkor indul, amikor a könyvritkaságokkal kereskedő indiai származású férfit felkeresi egy idős asszony, Nilima. A hölgy egy nagy tekintélynek örvendő üzletasszony, aki azzal a kéréssel keresi fel Deent, hogy járjon utána egy ősrégi szentély történetének, amely a Bonduki Szadagarhoz, azaz a puskakereskedőhöz köthető. Deen, aki először nem akarja elvállalni a rábízott feladatot, miszerint keresse fel a talán már eltűnt szentélyt, és járjon utána a szájhagyomány útján terjedő puskakereskedő legendájának, végül mégis ráveszi magát az indulásra. Ebben nem csak a bengáli folklór iránti érdeklődése segíti, de az a tény is, hogy ezen az úton vele tart majd Piya, aki első látásra megdobogtatja főszereplőnk szívét.
A könyv első felében Deen elindul Brooklynból Indiába, ahol összeismerkedik a történet két kulcsfontosságú szereplőjével, Tipuval és Rafival. Ők elviszik Deent a mangroveerdők mélyén található Puska-szigetre, ahol megtalálják a keresett szentélyt. A jelenet során megjelenik az első (de nem az utolsó) kígyó is, amely, a pókokkal együtt visszatérő eleme lesz ezt követően a főszereplőnk életének. A történet ettől a ponttól válik igazán misztikussá: megjelenik a kígyók istennőjének képe, a Manasa Devi. Az események láncolatát innentől kezdve átszövik a látomások, valamint a sorsszerű, megmagyarázhatatlan események, és eltávolodunk Indiától is.
A történet második felében Deen visszatér Brooklynba, ahol felkeresi Cinta, a velencei kultúrtörténész, akivel még régebbről ismerik egymást. Deen útja így Los Angelesbe vezet, méghozzá Cinta egyik konferenciájára, ahol tovább gyötrik a látomások és kígyók képei. Rájön, hogy a puskakereskedő legendájának felkutatása nem ért véget a szentély megtekintésével. Az útja Velencében folytatódik tovább, ahol elkezd összefonódni a régi legenda a mai világ problémáival.
Ez igazán meglepő lehet azok számára, akik hozzám hasonlóan borító alapján választanak könyveket, ugyanis, ha nem nézünk utána ennek a könyvnek, a gyönyörű kobrát és egzotikus virágokat ábrázoló könyvborítóból, valamint a nagyon fantasy könyvre utaló címből kiindulva azt hihetnénk, hogy ez egy teljes mértékben fantázián alapuló regény lesz. Ezzel szemben megjelenik benne a globális felmelegedés hatása által csökkenő tengeri állat populáció problémája is Piya karakterével szemléltetve. Piya tengerbiológusként magával hívja Deent egy megfigyelésre, ami egy katasztrófába torkollik. Tipu és Rafi karaktere által pedig a vendégmunkások és a migráció témakörét hozza be az író a velencei utazás közben. Igazán érdekes, hogy a menekültek nézőpontjából mutatja be ezt a problémát, ugyanis legtöbbször a befogadó országok szemszögéből ismerjük ezt a kérdést.
A történet végén ez a két probléma egybefonódik, és katasztrófa helyett egy igazi csodával végződik Deen Datta és a puskakereskedő kalandja. A történetben sokszor a jelenben történő események helyett visszatekintünk a múltba, hogy jobban megismerjük a főszereplővel kapcsolatba kerülő karaktereket, de ezen és a megjelenő bengáli neveken és szavakon kívül – amelyekből szerencsére nincs sok – ez egy könnyű olvasmány, amely leköti az olvasó figyelmét. Nagyon jól életre kelti az egzotikus és misztikus Indiai tájat. A globális felmelegedést és a menekült kérdést pedig nem légből kapott módon szövi bele a történetbe, hanem ezek a társadalmat érintő problémák illeszkednek a karakterek és a narrátor beszélgetéseinek témaköreibe.
„Talán most, amíg még van idő változtatni, az emberek felébrednek és észreveszik, hogy mi folyik itt.”
Ezt a könyvet ajánlom mindenkinek, akit érdekel az Indiai folklór, valamint nem zavarja az, ha egy történet nem annyira eseménydús, hanem inkább központi témákra fókuszál, és a barátságok, a család, és a szerelem által a lélekre ható történetként teljesedik ki.
Grafika: Gera Fanni
