Hazánk számos elmével büszkélkedhet, akik alapjaiban változtatták meg a világot. Találmányaik nyomán új lehetőségek nyíltak meg az emberiség előtt. Számos egyetem és egyéb tudományos intézet a legnagyobb tudósaink névhasználatával tiszteleg előttük. Habár sajnos nem juthatott mindenkinek a világ elismeréséből. November 3. a magyar tudomány ünnepe, ennek alkalmából emeljünk ki és idézzünk fel néhány jelentős magyar gondolkodót.
Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Ha magyar tudósokról beszélünk, elkerülhetetlen megemlítenünk Szent-Györgyi Albert nevét. A magyarok körében talán a legismertebb szakember az egészségügy és az orvostudomány területén munkálkodott. Az 1920-as években kezdett foglalkozni egy felkapott témával, a sejtlégzéssel. A mellékvesében egy általa hexuronsavnak elnevezett ismeretlen anyagot talált. Szegeden olyan növényi forrást keresett, amelyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben a hexuronsavat a C-vitaminnal azonosította. Ennek köszönhetően találtak gyógymódot a kor nagy betegsége, a skorbut ellen. Javaslatára aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. 1937-ben orvosi-élettani Nobel-díjat nyert a „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”.
Semmelweis Ignác (1818-1865)
A 19. század közepén az édesanyák százával haltak meg a szülés okozta gyermekágyi lázban. Ignác 1846-tól gyakornokként dolgozhatott a bécsi kórházban. Itt ismerte fel először, hogy a szülés közbeni elhalálozás okát a boncasztalon kell keresni. Megvizsgálta, hogy a bábák segítségével lezajló szülésbe kevesebben halnak bele, mint a medikusok kezei között. Barátja, Jakob Kolletschka halálával a végső megoldásra is rájött: kollégája boncolás közben felsértette kezét, amibe bele is halt. Ignác megtalálta a hasonlóságot a férfi és a szülés áldozataiban. A boncolásból a vizsgálatra érkező orvosok kézmosás és fertőtlenítés nélkül olyan hullamérgeket és bomlott szerves anyagokat juttatak a nők testébe, amelyek halálosak voltak a terhelésben lévő szervezetre. Később arra is rájött, hogy nemcsak a boncolás után, hanem a betegvizsgálatok között is kezet kell mosni. Ezzel a felfedezésével számos nő életét mentette meg, és hozzájárult a mai biztonságos szülések kialakulásához.
báró Eötvös Loránd (1848-1919)
A kiváló fizikus neve az általa kifejlesztett Eötvös-ingáról, vagyis a torziós ingáról lehet ismerős. A világhírű eszköz segítségével a gravitációs tér térbeli változása vált mérhetővé. 1908-ban közzétette német szaklapokban a gravitációs méréseinek eredményét, és bebizonyította, hogy „minden test egyforma sebességgel esik az űrben”. Méréseit az általa kifejlesztett, és később róla elnevezett „Eötvös torziós ingával” végezte, mellyel igazolta, hogy „a tömegvonzás nagysága a test anyagától független”. Általa igazolást nyert az általános relativitáselmélet. Ingája segítségével határolták be a venezuelai és texasi olajmezőket, valamint az iraki és iráni olajlelőhelyeket.
Neumann János (1848-1919)
Kezdetben az atom- és hidrogénbomba kísérleti robbantásainál keletkezett lökéshullámok tanulmányozásával, majd a bonyolult matematikai összefüggések kiszámításával jutott el a nagysebességű elektronikus számítógépek kifejlesztésének ötletéhez. A számítógép logikai tervezése és alapvető gondolatai, mint a kettes számrendszer alkalmazása, a memória, a programtárolás, és az utasításrendszer mind tőle származnak. A Princetoni Egyetemen aztán Herman Goldstine-nal kutatási célokra megalkották az akkori világ legkorszerűbb számítógépét, amelyet már tárolt program vezérelt.
Selye János (1907 –1982)
Az eddigiekkel ellentétben Selye János neve talán kevésbé ismert. Selye orvosként és kutatóként is rendkívül jó megfigyelő volt. Érdeklődésének középpontjában az állt, hogy milyen környezeti és egyéb hatások érnek minket, és erre szervezetünk hogyan reagál. Selye rámutatott arra, hogy a stressz önmagában nem káros, sőt, nagyobb teljesítményt válthat ki belőlünk, és kifejleszti alkalmazkodási és védekezőképességünket is. A stressz akkor káros, ha krónikussá válik, és elkezdi felélni szervezetünk tartalékait. Ennek következtében válhatunk áldozatává a legkülönbözőbb betegségeknek. A stresszelmélet atyja valószínűleg emberek millióinak életét tette jobbá.
Karikó Katalin (1955- )
Mindenképpen fontos megemlíteni Karikó Katalin nevét, hiszen nemrégiben vette át Nobel-díját. Kutatásai révén hamar reagálhatott az emberiség a 2020-ban kirobbant Covid-19 járvány okozta súlyos problémára. 2005-ben kidolgozott egy új, módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiát. A szabadalma alapján 2020-ban aztán el is készítették az első mRNS alapú Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcinát, melynek hatékonyságát klinikai vizsgálatok bizonyították.
Grafika: Munkácsi Zsófia
