Egy nap, amely végleg beleírta magát a magyar történelembe. Egy nap, amely meghozta a megváltást és elindította a nemzetet a modern parlamentáris Magyarország ösvényén. Egy nap, amelyen diákok százai buzdították a magyarokat a jobb jövő reményében. Ez a nap 1848. március 15-e, hivatalos nemzeti ünnepünk, valamint a magyar sajtó napja. Lessünk kicsit a tankönyvek mögé és idézzük fel, miket kellett feláldoznia egy velünk egykorú diáknak azért, hogy most szabadságban élhessünk.
Jókai Mór szavai 1848. március 15-ről: „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet, hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel.”
Petőfi Sándor március 14-én este lázittasan megírta a Nemzeti dalt, míg Szendrey Júlia nekilátott az első kokárdák varrásához. A kokárda három színe a vértanúk, a béke és a haza szimbólumaként terjedt el a forradalmárok körében. Júlia azonban felcserélte a kokárdán a magyar zászló színeit, így a végeredmény az olasz lobogó színeit idézte. Ettől függetlenül Pest-Buda trikolór textíliái záros határidőn belül kifogytak. E két jelkép megszületése ily módon közös gyökerektől származik. Magyarságunk zászlóhordozójaként a mai napig magunkra öltjük ezeket a kör alakú kitűzőket tisztelegve hőseink előtt.
Március 15-én reggel a Pilvax kávéházban elhangzott a Nemzeti dal, valamint az a 12 pont, amely az elnyomó Habsburg uralom ellen kívánta érvényre juttatni jogainkat. A Pilvax-Kör tagjai által szerkesztett követelések olyan alapjogokat foglaltak magukban, mint például a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, képviselet egyenlősége, valamint a felelős minisztérium felállítása. Jókai felolvasta e pontokat, Petőfi elszavalta versét és az ifjakkal teli kávéház máris forrt a felkelés jeleitől. Az Egyetem utca irányába indult a tömeg, ahol jogászhallgatók csatlakoztak a lázadókhoz, majd az orvosi egyetem, a mérnöki és bölcsészkar hallgatói is társultak a tömeghez. Végül a hatalmasra duzzadt sokaság Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájában kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezzel megvalósult Magyarországon a sajtószabadság és a cenzúra eltörlése.
“A szabad sajtó Magyarhonban 1848. március 15-én, délelőtt féltizenegykor jött világra.”
Délután a Nemzeti Múzeum előtt gyűlt össze újra a tömeg, ahol legendák szerint szintén elhangzott Petőfi verse, erről azonban semmilyen feljegyzés nem született. Innen a Városháza került a célkeresztbe, ahol Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták a 12 pontot és a proklamációt. Ezzel vér hullajtása és emberáldozat nélkül a magyar forradalom elérte célját és a felállított követeléseket behajtotta az akkori vezetésen. A Nemzeti Színházban előadták a betiltott Bánk bánt, valamint közösen elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.
Amellett, hogy a magyarokra nehéz időszak várt, valamint a Habsburgoktól való függetlenedés is váratta még magát, március 15-e olyan mérföldkő a magyar nemzet sorsában, amely példaként szolgált más népek előtt. Azt, mit mások vérontással tudtak elérni, Magyarországon béke és törvény útján sikerült kiharcolni.
A szabadságharc leverése után sokan titokban emlékeztek meg a márciusi eseményekről, ám az osztrák elnyomás kevés lehetőséget biztosított erre. Egészen 1898-ig váratott magára az események előtti kellő tiszteletadás lehetősége, amikor végül április 11-én szentesítették a 48’-as törvényeket. Ettől kezdve tekintjük március 15-ét állami ünnepnek. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv. alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített. Ezen a napon a magyar nemzeti színű lobogó felvonását a forradalom jelképes helyeinek bejárása követi, mellyel a márciusi ifjak előtt tisztelgünk.
Idén március 14-én kezdődött az országos programsorozat, mely díjátadókkal nyílt. Március 15-én 9.00-kor felvonják a magyar zászlót a Kossuth téren, majd a Nemzeti Múzeum előtt 10 óra 30 perckor kezdődik a díszünnepség Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi beszédével karöltve. A Szent Korona egész nap ingyenesen látogatható az Országházban, valamint a Nemzeti Múzeum is várja a látogatókat színes, családbarát programokkal és az esti órákban látványos fényfestéssel. További információ ide kattintva érhető el.
Pécsen is programokkal készülnek a jeles napon: a helyi programok 16:20 perckor kezdődnek a 48-as téren a Petőfi szobornál zenés gyülekezővel, majd 16:40-kor lovasokkal és huszárokkal kisérve a résztvevők átvonulnak a Kossuth Térre, ahol 17 órától Péterffy Attila polgármester beszédével kezdődnek meg a programok. További információ ide kattintva érhető el.
Grafika: Kovács Emese
