Az autizmus világnapja minden évben április 2-án van. Ezen a napon civil szervezetek, alapítványok közösen lépnek fel az autista emberekért. E betegségben szenvedő személyek ugyanolyan emberek, mint mi, őket is megilletik az alkotmányos alapjogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása. Fontos, hogy integrálni tudjuk őket a társadalomba, hogy közel hasonlóan teljeskörű életet élhessenek, mint mi. Nézzünk pár hírességet, akik szintén ebben szenvednek…
Az autizmus meghatározása folyamatos változásokon megy át, valószínűleg a mai álláspontunk sem végleges. A történelem folyamán számos példát látunk arra, hogy a társadalom kizárta az autizmusban szenvedő betegeket. Az ókori Rómában rögtön csecsemő korban vetettek véget az életüknek, később cselédként vagy szolgaként tartották őket. Egészen a múlt század közepétől beszélhetünk egyenlő bánásmódról, bár emberi természetünkből fakadóan ez a mai napig nem teljes a gyakorlatban.
Az autista személyeket látszólag egységes, azonos tünetek jellemzik, azonban fontos kiemelnünk, hogy mindenkinél más módon mutatkozik meg a fejlődészavar. A közösségi létben való viselkedészavarok, személyiségjegyek nem kellő kialakultsága, nyelvi vagy mozgáskoordinációs nehézségek súlyosítják a betegek életét, rosszabb esetben ezek kombinációi is tapasztalhatóak. Korábbi gyakorlattal ellentétben folyamatos változás jellemzi a diagnózis kialakítását is. Az öt kategóriába való besorolás helyett, már gyakrabban találkozunk az “autizmus spektrum zavar” kifejezéssel a zárójelentésekben, melyeket a tünetek száma és súlyossága alapján jellemeznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az autizmus spektrum zavar a teljes élethosszra kihatással van az érintettek és családjuk életminőségére.
Az idegrendszeri fejlődési zavarok között az autizmus spektrum zavar a leggyakoribb, legközelebbi adatok szerint minden 54. nyolc év alatti gyermek ebben a betegségben szenved. A 2000-es évek elején diagnosztizáltak száma töredéke volt a mai előfordulásnak, amely köszönhető egyrészt a szélesebb körű információknak, amiket az autizmusról tudunk, másrészt egyre több gyermeknél felismerhetővé válnak a betegség tünetei. Azonban ez a szám még mindig nem tökéletes, hiszen számos gyermek éli napjait idegrendszeri fejlődési zavarokkal, ezért fontos, hogy időben orvos szakemberrel találkozzanak. Habár az autizmus élethosszig tartó megbetegedés, a megfelelő kezeléssel a tünetek enyhíthetők. A gyermekek nevelése, a direkt erre az esetre alapított intézmények (iskola) segíthetnek a gyermekeknek olyan fejlődésen keresztülmenni, aminek köszönhetően akár csekély támogatási szükséglettel, önállóan is képesek lehetnek az életre. Életük során tanulnak, személyiségük változik és a megfelelő szülői háttér segíthet az autizmussal élő személynek, hogy erősségeit felfedezze, abban dolgozni is tudjon.
Az autista emberek képességei egyenetlenek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos területben nagyon jók, kiemelkedőek, esetleg meghaladják embertársaikat, bizonyos területekben pedig szint alatt teljesítenek. Ilyen példa lehet az, ha a gyermek remekül számol, jó a matematikában, de nem tud társaságban élni, barátokat szerezni. Fontos, hogy mindkét szintet megtaláljuk és azonos mértékben foglalkozzunk velük.
Albert Einstein, a relativitás-elmélet megalkotója feltehetőleg autizmusban (Asperger) szenvedett. Bár abban az időben a diagnózis megállapítása mérföldekkel nehezebb volt, szinte biztosan állítható, hogy a híres fizikus fejlődészavarral élt. Gyermekként nehezen illeszkedett be a társai közé, rögeszmésen mondatokat ismételgetett, felnőtt korában tapizatlanul kimondta gondolatait, csak tudományos beszélgetéseket tudott folytatni.
Az Apple márka atyja, Steve Jobs nem bizonyítottan autista, azonban hozzátartozói szerint, perfektcionizmusa az empátia teljes hiányával párosult, így a híres tulajdonos nagy eséllyel rendelkezik fejlődészavarral.
Sia, ausztrál énekesnő egy amerikai podcastben jelentette be, hogy autizmusban szenved. Elmondása szerint, a drogproblémák és egyéb botrányok után a diagnózis kimondása óta boldog, önmaga tud lenni.
Tim Burton, rendezőt nem diagnosztizálták, azonban ismerősei elmondása szerint rendkívül introvertált, visszahúzódó személy. A híres filmrendező önmagát autistának vallja, az ASD-sekkel közös személyiségjegyeinek köszönhetően. Helena Bohman-Cater, volt felesége szerint hiányzik ex férjéből a szociális érzékenység.
Április 2-án számos program várja az érdeklődőket, Pécsen a „Lásd a világot autista szemmel” Egyesület jótékonysági futást szervez, melynek bevételével a pécsi autistákat támogatja. Az ország közel teljes területén rajzpályázatok, jótékonysági események várják a támogatókat. A Lánchíd és a MÜPA kék szinten pompázik ezen a napon.
