Szigetvár Vára, mely a Zrínyi család nevével örökre összeforrt, Magyarország egyik legjelentősebb történelmi emlékhelye. A várat Antimus Osvát 1471-ben kezdte el építeni, majd unokája folytatta. Végül az enyingi Török családhoz került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, így az addigi eredeti lovagvár helyén új erődítmény épült. Végül 1543-ban királyi vár lett, amely tovább növelte stratégiai szerepét a végvári rendszerben. Zrínyi Miklós 1561-ben vette át a parancsnokságot.
A törökök 1566-ban nyugatnak indultak, de azt már nem tudjuk, Bécs ostromára készültek-e, vagy eleve valami közelebbi célt választottak. Az viszont biztos, hogy jelentős hadjáratnak tartották, hiszen a szultán személyesen vezette a hadakat.
E hadjárat során értek Sziget vára alá augusztus elején a törökök. Az ostrom kezdetén Zrínyi Miklós és alig 2,500 védője szembekerült egy hatalmas, közel 100,000 fős török sereggel, amelyet az aggastyán, betegeskedő Szulejmán szultán vezetett személyesen. A törökök ádáz ostrom alá vették a várat, amely több mint egy hónapig tartott. Zrínyi és emberei bátran és kitartóan védekeztek. Ez különösen nagy tett annak fényében, hogy Zrínyi számára rangjából és beosztásából fakadóan nem lett volna köteles személyesen irányitani a védekezési feladatokat, ezt a fajta önfeláldozást önként vállalta.
A végső csatában, amikor már világossá vált, hogy a vár elesik, Zrínyi Miklós döntő lépésre szánta el magát. Az ostrom utolsó napján, 1566. szeptember 7-én, a védők egy utolsó, kétségbeesett kirohanásra indultak a túlerőben lévő török sereg ellen. Zrínyi és maroknyi vitézei hősi halált haltak ebben a merész támadásban, de cselekedetükkel örök példát állítottak a bátorságról és a hazaszeretetről.
Nem adták könnyen az életüket és a várat: a százezres török seregből közel húszezer veszett oda, és az ostrom alatt az idős Szulejmán is elhunyt. Ezzel gyakorlatilag a nyugatra tartó hadjárat végső célja kudarcba fulladt.
A magyar országgyűlés Zrínyi Miklós és katonái hőstettét a Civitas Invicta, a Leghősiesebb Város cím odaítélésével ismerte el. A vár keleti kapuja előtt ennek állít emléket a szigetvári szobrászművész, Vanyúr István emlékműve. A vár mögötti tó partján tovább haladva érdemes egy sétát tenni a Hősi Kereszthez, mely egy szigetvári asszony áldozatkészségének köszönhetően minden itt meghaltnak emléket állít. 2016 óta a Szigetvári Vár kiérdemelte a Nemzeti Emlékhely címet.
2023 tavaszán a Vár új attrakciókkal bővült, megújult a várkert, a várfalsétány, emellett különleges, interaktív kiállítás létesült „Megállítani Szulejmánt” címmel.
Kulturális Kalandozások Szigetvárra
A Kulturális Kalandozások programsorozatunk keretén belül lehetőségetek van április 23-án szervezett látogatást tenni a Szigetvári Várba tárlatvezetéssel egybekötve.
A program során részt vehettek az állandó és a fenti interaktív kiállítás megtekintése mellett korhű viselet- és fegyverbemutatón, ahol hagyományőrzők mutatják be milyen volt az akkori élet és a küzdelem a többszörös török túlerővel szemben.
Ezt követően két interaktív foglalkozás közül választhattok, a csoport egy része viseletbemutatón vehet részt, ahol korhű ruhákba és öltözékekbe öltözhet, míg a csoport másik része íjászkodhat.
A PTE hallgatók kedvezményes, 2000 Ft -os áron vehetnek részt a programon, mely tartalmazza a belépődíjakat, valamint az oda- és a visszautazást is. Külsősök 3500 Ft-ért vehetnek részt a programokon, de kedvezményes csomagár is elérhető, amennyiben nem PTE-s barátoddal mennél: ekkor 5500,- Ft helyett 4900 Ft a páros részvételi jegy. További információ a jegyárakról és a pontos programbeosztásról ide kattintva tájékozódhattok.
