Előfordult már veled, hogy úgy érezted, teljesen elveszel a mindennapok káoszának tengerében? Szétcsúszik a napod és csak sodródsz jobbra-balra, nem tudva, hogy miben tudnál megkapaszkodni? Hidd el nekem, hogy nem vagy egyedül, és ezen tudsz változtatni. Hogyan? Hát úgy, hogy saját magadnak teremted meg azokat a kapaszkodókat, azokat a rutinokat; amelyek keretet adnak, támaszt nyújtanak számodra a mindennapok során.
Elképzelhető, hogy a rutin szó hallatán először egy kellemetlen, kényszeres érzés jut az eszünkbe; fontos azonban tisztán látni azt, hogy a rutinok elengedhetetlen részei a mindennapjainknak. Ennek nagyon egyszerű evolúciós alapja van: az agyunk mindig a leghatékonyabban próbál működni. Egyes kutatások szerint, amikor naponta közel 35 000 döntést kell meghoznunk, az agyunk azzal takarít meg időt és energiát, hogy bizonyos helyzetekben a már meglévő, jól bevált „automata programjainkat” használja; és amíg ezek futnak, az idegrendszer pihen. Jó példa erre a fogmosás; nem szoktunk azon gondolkodni, hogy melyik mozdulat után melyik jön, nem igaz?
Rutin tehát bármilyen cselekvéssorozat – akár jó, akár rossz hatású -, amelyet rendszeresen végzünk, és amely stabilitást jelent számunkra a mindennapokban. Hogy hogyan ismerhetünk fel egy igazán jó rutint? Úgy, hogy nem csak támpontot biztosít a napunk folyamában, de hozzájárul ahhoz is, hogy egy strukturáltabb, szervezettebb és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk.
Kialakíthatunk öngondoskodó rutinokat, ilyen például a reggeli meditáció vagy a lefekvés előtti 10 perc olvasás; mindennapok ritmusát fenntartó rutinokat, ilyen egy meghatározott ütemtervű reggeli készülődés, vagy egy takarítási menetrend; illetve fejlődést elősegítő rutinokat is, mint például napi 20 perc nyelvtanulás.
És mikor jó igazán egy rutin? Akkor, ha hozzátesz valamilyen módon az életünkhöz, de nem köti meg azt túlságosan; növeli a hatékonyságot és időt takarít meg vagy egyszerűsít, kikapcsol és csökkenti a stresszt vagy épp ritmust és következetességet hoz a napunkba; de minden esetben rugalmas, alakítható és kreativitásra ad lehetőséget.
Ez mind nagyon jól hangzik, de elérni nem olyan könnyű; ezért érdemes több szempontot is mérlegelni egy-egy szokás bevezetése során. Fontos például, hogy a kialakított rutin legyen megalapozott, kiszámítható; hogy hosszú távon is beilleszthető legyen a mindennapokba és minél egyszerűbb legyen a megvalósítása. A kulcs pedig talán az, hogy teljesmértékben a saját igényeinkhez illeszkedjen.
Na de akkor… hogyan is alakítsunk ki egy jó rutint? Először érdemes végig gondolnunk azt, hogy hogyan telik el egy átlagos napunk (mikor kelünk és mit csinálunk), milyen tevékenységeket szeretnénk vagy kell priorizálnunk (munka, edzés) és mely az a terület, ahol szükségünk lenne kapaszkodó pont(ok)ra. Ezután azt is fontos meghatároznunk, hogy mi a célja az adott rutin kialakításának: szeretnénk kiegyensúlyozottabban kezdeni a napot? Szeretnénk összeszedettebbek lenni? Szeretnénk kikapcsolódni? Végül, ha ez is megvan, akkor érdemes azon gondolkodnunk, hogy milyen rutin szolgálná igazán ezt a célt és mikor tudnánk ezt megvalósítani.
Amikor pedig eljutunk a bevezetéshez, figyeljünk arra, hogy egyszerre egy, vagy maximum két új rutint próbáljunk a mindennapok részévé tenni, mert különben az idegrendszerünket túlterhelve pont ellentétes hatást érnénk el, mint szeretnénk. Emellett törekedjünk arra is, hogy egyszerre legyünk türelmesek és következetesek is magunkkal szemben.
De mivel minden embernek más válik be, egyetemes megoldás – mint oly sok mindenben -, a rutinok kialakításában sincs. Ezért, ahogy a legtöbb cikkemet, így ezt is azzal a gondolattal tudom zárni, hogy a kulcs minden esetben az önismeret fejlesztése. Minél jobban ismerjük önmagunk, annál közelebb kerülhetünk a „saját legjobb verziónkhoz”.
