Hivatalosan a július 26-i nyitóünnepséggel vette kezdetét a harmincharmadik újkori olimpia Párizsban, harmadszor emelve olimpiai városi címre ezzel a francia fővárost. Már az előtte lévő napon megkezdődnek a versenyszámok a női kézilabda selejtező csoportjával. Na de mióta is rendeznek olimpiákat? Mikor jutottak ki először magyar sportolók és milyen versenyszámokban? Mik azok a sportágak, amelyekben a legsikeresebbnek tudhatjuk honfitársainkat?
Az újkori játékok sora 1896-ban kezdődött el, Athénban, amelyre már delegáltak magyar sportólókat. Ezután szinte az összes nyári, és – az 1924-től megrendezésre kerülő – téli olimpián képviseltettük magunkat valamilyen formában. Két olyan év volt, amikor erre nem került sor: először 1920-ban, mint az első világháború vesztes országa vesztettük el a meghívónk mellett a rendezés jogát is, míg 1984-ben az 1980-as moszkvai bojkott miatt tartózkodtunk a Los Angeles-i játékokon való megjelenéstől a Szovjetunió iránt mutatott szolidaritásból.
A Magyar Olimpiai Bizottság (röviden MOB) 1895-ben jött létre. Ha minden érmet összeszámolunk, hazánk az elmúlt 128 évben összesen 525 érmet szerzett, ha azonban ebből levonjuk a korai évek művészeti versenyszámaiban elért eredményeinket (amelyeket ma már a NOB, vagyis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem ismer el), akkor is 521 medál marad birtokunkban, amelyből 183 arany, 156 ezüst és 182 bronz. Ezekkel az eredményekkel Magyarország számít a legeredményesebb olyan országnak, amelyik még nem rendezett olimpiát. Ezt az eredmény 304 sportolónk összesen 108 versenyszámban tudta elérni. Mind az összesítés, mind az aranyérmek számában az 1952-es helsinki-i olimpia tekinthető a legsikeresebbnek, hiszen összesen 42 medált zsebeltünk be, amiből 16-ért álltak fel a dobogó legtetejére a magyarok.
A három legeredményesebb sportágunk talán senkit nem fog meglepni, hiszen a vívás (89 éremmel és összesen 640 ponttal), az úszás (76 medál és 577 pont) valamint a kajak-kenu (86 érem, valamint 563 pont) kerültek a dobogó legtetejére. Az utolsó három helyen a műugrás, a taekwondo és az íjászat szerepel – legalábbis ami azokat a sportágakat illeti, ahol legalább sikerült néhány pontot elérnünk. Van 4 olyan szám, amiben ugyan volt már magyar induló, de egyszer sem sikerült pontszerző helyre, azaz az első hat közé kerüljünk: ezek a gyeplabda, a tollaslabda, a triatlon és a szinkronúszás.
Ha a legeredményesebb sportolóinkra tekintünk, akkor a listát Gerevich Aladár vívó vezeti, 7 arannyal, 1 ezüsttel és 2 bronzzal – ezzel minden idők 18. legeredményesebb olimpiai sportolójának számít a világon. A dobogó második felére Kozák Danuta, a magyar kajak sport kiemelkedő alakja fért fel (összesen 8 dobogós eredménnyel), míg a harmadik helyet Kovács Pál vívó szerezte meg 7 medállal. Bár az érmek és a pontok összesítése alapján Egerszegi Krisztina csupán a hatodik az összesített magyar listán, meg kell jegyezzük, hogy elért eredményeivel a világ legsikeresebb egyéni női úszója.
Ha valaki több olimpián tud elindulni, az önmagában egy hatalmas teljesítmény, de büszkeségeink közül vannak olyanok, akiknek ezen a téren is sikerült kiemelkedőt alkotniuk: Mohamed Aida vívó hétszer szerepelt nyári olimpiai játékokon, míg Gádorfalvi Áron vitorlázó és a már említett Gerevich Aladár vívó hat-hat alkalommal jutottak ki.
Az idei évben 178 sportoló képviseli majd hazánkat a július 25 és augusztus 11 között zajló eseményen. Szurkoljunk együtt mindannyiuknak, hogy további büszkeséggel tölthessék meg szívünket!
Főkép: Párizs, 2024. július 26. Az olimpiai ötkarika az Eiffel-tornyon a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án. MTI/Czeglédi Zsolt
