Egyetemistaként gyakran találkozhatsz olyan feladatokkal, amelyeket esszé formájában kell a tanár számára elkészíteni. Ezek lehetnek házi dolgozatok, más néven beadandó dolgozatok, esetleg Tudományos Diákköri Konferenciára készülő versenymunkák. Ebben a cikkben ismertetek pár praktikát, amelyek segíthetnek abban, hogy minél kevesebb energiabefektetéssel tudd elvégezni a munkád.
- Témaválasztás
A hallgatók többsége nehezen talál olyan témát, amit megírandónak tart. Az esetek 70 százalékában a rendelkezésre álló idő nagy része a témaválasztással megy el. A legfontosabb kritérium ilyenkor, hogy számodra érdekes témát válassz. Természetesen ezzel csak szűkítettük a kört, azonban nagyon fontos lépés, mivel számodra érdektelen témát kidolgozni sokkal nehezebb. Ha a tanár megadja a témát, akkor pontosan olvasd át a feladatot, mivel számos szempontból vizsgálható egy-egy témakör, azonban az érdemjegy elbírálásakor fontos lehet, hogy melyik irányból közelítetted meg azt. Ha nem adta meg a tanár a témát, akkor keresgélj az interneten. Abból a szempontból is választhatsz témát, hogy mihez találsz bőséges forrásanyagot, mivel ezzel könnyítheted a kutatási folyamatot.
- Kutatás
Fontos lépés a dolgozat megírásakor a kutatás. Ennek során megismerkedsz a témával, elmélyülsz a részletekben. A kutatás során érdemes fordításokat is elvégezni, hiszen gyakran az idegennyelvű források a legmegfelelőbbek. Figyelj rá, hogy elegendő időt szánj a kutatásra, hiszen ezzel sok időt spórolhatsz az írás folyamata alatt.
- Dolgozat felépítése
Minden jól megírt dolgozatnak van egy strukturált felépítése, amely általában a következő elemekből áll:
- Címlap: A dolgozat címe, a szerző neve, az intézmény neve, a dátum és esetlegesen a tárgy neve, amelyre a beadandó készül. A címlapnak tisztának és áttekinthetőnek kell lennie.
- Tartalomjegyzék: Hosszabb dolgozatoknál hasznos egy tartalomjegyzék készítése, amely mutatja a dolgozat fő részeit és azok oldalszámait.
- Bevezetés: Itt kell bemutatnod a választott témát, elmagyaráznod, miért fontos, és mit fogsz vizsgálni a dolgozatban. A bevezetés célja, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését és áttekintést nyújtson a dolgozat tartalmáról.
- Tárgyalás: Ez a dolgozat leghosszabb része, amelyben részletesen kifejted a témádat. A tárgyalásnak logikusan felépítettnek kell lennie, alfejezetekre bontva, és minden részletet alá kell támasztani hivatkozásokkal és példákkal. Itt használhatod fel a kutatás során gyűjtött anyagot, és bemutathatod a saját elemzéseidet, érvelésedet.
- Összegzés/Következtetés: A tárgyalásban kifejtett gondolatok lezárásaként egy rövid összefoglaló következik, amely összefoglalja a dolgozat főbb eredményeit és következtetéseit. Itt ismét felvetheted a dolgozat elején megfogalmazott problémát, és választ adhatsz rá.
- Hivatkozások: Minden forrást, amit felhasználtál, fel kell tüntetned a dolgozat végén a megfelelő formátumban (pl. APA, MLA vagy Chicago stílusban). A hivatkozások nélkülözhetetlenek, hiszen ezek hitelesítik a dolgozatod állításait és mutatják, hogy mások munkájára építetted a saját gondolataidat.
- Írásfolyamat
Amint kész a kutatás és megvan a dolgozat szerkezete, kezdődhet az írás. Fontos, hogy az írás során figyelj a következőkre:
- Tisztaság és érthetőség: Az írásod legyen világos, logikus és könnyen értelmezhető. Kerüld a túlságosan bonyolult mondatokat, és próbáld meg érthetően átadni a gondolataidat.
- Szakmai nyelvezet: A beadandó dolgozat formális munka, ezért fontos, hogy megfelelő szaknyelvet használj. Kerüld a hétköznapi kifejezéseket, de ügyelj arra, hogy ne ess túlzásokba a bonyolult szakkifejezések használatával.
- Tömörség: Próbáld meg kerülni a felesleges körmondatokat és kifejtéseket. Mindig maradj a témánál, és igyekezz tömören és lényegre törően fogalmazni.
- Folyamatos átdolgozás: Az első verzió sosem a végleges! Miután elkészültél az írással, érdemes újraolvasni, javítani a helyesírási és stilisztikai hibákat, valamint átgondolni, hogy minden rész egyértelműen követhető-e. Akár mások véleményét is kikérheted, hogy meglássák az esetleges logikai hibákat vagy homályos részeket.
- Formázás
A formázás kulcsfontosságú, hiszen a beadandó dolgozatnak nemcsak tartalmilag, hanem megjelenésében is rendezettnek kell lennie. Az alábbi szempontokat vedd figyelembe:
- Betűtípus és betűméret: Általában Times New Roman vagy Arial betűtípus, 12-es betűméret ajánlott, de érdemes követni az intézmény vagy a tanár által előírt formázási szabályokat.
- Sortávolság: A leggyakoribb sortávolság 1,5-es vagy 2-es, amely elegendő helyet hagy a szöveg áttekinthetőségére.
- Margók: Általában 2,5 cm-es margót szokás használni, de ezt is érdemes egyeztetni a kiírás alapján.
- Oldalszámozás: Fontos, hogy minden oldalt megszámozz. Az oldalszámokat a lap alján, jobb sarokban szokás elhelyezni.
- Ellenőrzés
Mielőtt bármilyen elhamarkodott döntést hoznál és leadnád a dolgozatod, olvasd végig legalább egyszer. Ilyenkor észreveheted a helyesírási hibákat, a szóismétléseket és az esetleges formázási hibákat is. Érdemes egy napot pihentetni a munkálatokat az utolsó mondat megírását követően, mivel ebben az esetben könnyebben veheted észre az imént említett problémákat.
Ne stresszként éljétek meg a dolgozatírást, hiszen az érdemjegy szerzésnek ez egy viszonylag egyszerű módja. Próbáljátok meg betartani a legfontosabb szempontokat és gördülékenyebben fog menni az írás.
