2008 óta ezen a napon azokat a nőket ünnepeljük, akik nem a számunkra megszokott, urbanizált világban élnek. A világnap magyar elnevezése nem egészen adja át az ünnep lényegét, hiszen idesoroljuk az őslakosokat, a vidékfejlesztésben dolgozókat és a mezőgazdaságból élőket. Érdekesség, hogy hazánkban már 2000-ben is megemlékeztek a falun élő nőkről, minden bizonnyal ezért terjedt el ez a megnevezés.
Mindenkinek más kép él a fejében, ha az igazi, vidéki élet kerül szóba. Egyszerű emberek, idilli környezet, finom ételek, háziállatok – ez mind igaz is. De ha azt mondom, hogy földműves, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy az első kép, amely eszünkbe jut, egy bajszos, kapával a kezében ácsorgó idős úr lesz. Holott nem kevés nő dolgozik ugyanúgy nap mint nap gazdaságokban, termőföldeken, gyümölcsöskertekben vagy feldolgozóüzemekben.
Hajlamosak vagyunk arról megfeledkezni vagy tudomást sem venni, hogy egy ilyen életmód mekkora áldozatot kíván. Mindennapos kemény fizikai munka, ha esik, ha fúj; nem beszélve a család ellátásáról, összetartásáról és a háztartás vezetéséről. A fejlődő országokban a nők munkájuk mellett kiemelkedő résztvevői a növénytermesztésnek, állattenyésztésnek, gondoskodnak a vízről és egyéb létszükségletekről, emellett az ő feladatuk a gyermekek és idősek ellátása is.
A világ össznépességének mintegy negyede vidéki nő. Folyamatos termelő-teremtő munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy fejlődjenek a leszakadó régiók, csökkenjen az éhínség, és jobb minőségű, hazai élelmiszerek kerülhessenek az asztalokra. Ehhez azonban minden nap küzdeniük kell a természeti adottságok változásaival, illetve a változó erőforrásokkal, amelyek nem könnyítik meg munkájukat – és ehhez még társul az is, hogy ezekben a gazdasági ágakban hátrányban vannak a férfiakhoz képest.
Természetesen az is fontos, hogy hálával gondoljunk azokra a férfiakra, akik ugyanezt a tiszteletre méltó és hatalmas munkát végzik, de ha máskor nem is, legalább ezen az egy napon emlékezzünk meg a többszörösen háttérbe szorított, elismerés nélkül maradó nőkre, akik minden nap ugyanolyan kemény munkával járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, mint a férfiak. Tiszteljük meg őket azzal, hogy odafigyeléssel fordulunk feléjük, elismerjük őket, és felhívjuk a figyelmet a munkájukra!
