1985 november 27-én a svéd tudós, Alfred Nobel, végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamatából évről évre részesedjenek a kémia, fizika, orvostudomány, közgazdász, irodalom, fiziológia területein kiemelkedő eredményeket elérő, illetve a békéért küzdő személyek. Az ezzel járó pénzösszeget a későbbiekben Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezték el.
Bár a díjban részesülés ezek alapján egyszerűnek tűnik, különböző feltételek teljesülése mellett érdemelhetik ki az érintettek: konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. A jelölt csak életében kaphatja meg ezt a díjat. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit természetes személy is megkaphat, viszont a tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek.
A Nobel-díjakat az arra kijelölt svéd intézmények adják át, kivéve a békedíjat. Azt Nobel végakarata szerint a svéd parlament ítéli oda, az azt megérdemlő személynek vagy szervezetnek.
Idézet a végrendeletből:
„egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”
– Párizs, 1895 november 27, Alfred Bernhard Nobel
A Nobel-díj kijelölésére évről évre változnak a feltételek. A kijelölések általában szakmai szervezetek, tudósok, akadémikusok ajánlása alapján történik. A választott személyek kilétére vonatkozóan titoktartás vonatkozik. Ez a titoktartás a választott személyeket is érinti, akik azt sem árulhatják el, hogy megkereste őket a választó bizottság.
Számos magyar is van, akik Nobel-díjat kaptak kiváló teljesítményükért. Ilyen volt például Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). A 2023-as évi díjazottak között van Karikó Katalin magyar származású biokémikus, aki az orvostudomány területén, az mRNS-alapú vakcinákkal és a koronavírussal kapcsolatos kutatásaival ért el úttörő eredményeket. A tudósok, akadémikusok, díjazottak emlékművét az országban számos helyen meg lehet tekinteni; az ún. nevezett Tudósok falán, a budapesti WestEnd nyugati falán, vagy akár az ELTE Természettudományi Karának aulájában.
Az elmúlt évek alatt számos tudományterületen is kitűztek Nobel-díjat, amit Alfred elhanyagolt. Ilyen például a matematikusok számára adható Fields-érem, a matematikai Wolf-díj és az Abel-díj. Ide sorolható a Helyes Életmód-díj, amelyet azok kapnak, akik a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak.
A díjátadás indítékait a mai napig homály fedi. Egy érdekes eset viszont hozzájárulhatott ehhez: „1888-ban Alfred Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére, Ludvig meghalt. A Le Figaro azt hitte, hogy Alfred halt meg, így leközölte halálhírét. A kellemetlen incidenst csak tetézte a nekrológ korántsem hízelgő szövege, amelyben azt írta: „Le marchand de la mort est mort” („A halál kereskedője meghalt.”)[4] Minden bizonnyal komoly motiváció volt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa.”
A 2024-es év díjazottjai:
- béke: Nihon Hidankjo Szervezet
Grafika: Burján Veronika
