A fajgyűlölet lényegében rasszizmus, emberekkel szembeni diszkrimináció és előítélet faji vagy etnikai hovatartozásuk alapján. Olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külső vagy belső tulajdonságait emeli ki, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.
A történelmi rabszolgaságból, a gyarmatosításból és a diszkriminációból fennmaradó rasszizmus tovább mérgezi világunkat. Károsítja a közösségeket, korlátozza a lehetőségeket és tönkreteszi számos ember életét, miközben lerombolja a méltóság, az egyenlőség és az igazságosság alapjait.
A faji megkülönböztetés világnapja így tehát egy igen fontos célt szolgál a történelmünk áldozatai és azok számára, akiket napjainkban is ér hátrányos megkülönböztetés csupán a színük, etnikai hovatartozásuk alapján.
A történelmünkből számos meghatározó és megrázó eseményt tudnánk ezen témához kapcsolni, például elsősorban a Holokausztot, az amerikai rabszolga kereskedelmeket, vagy az éppen nemrég történt Black Lives Matter mozgalmat.
Számos értelmiségi, köztük több tudós is támogatta áltudományos magyarázatokkal a rasszista gondolkodásmódot. A tizenkilencedik század rasszista gondolkodói, például Houston Stewart Chamberlain, Georges Sauser-Hall, svájci jogász, aki a jogrendszerek tipizálására egy faji-etnikai osztályozást készített 1913-ban.
A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja az 1960. március 21-i sharpeville-i mészárlás áldozatainak állít emléket, és az apartheid elleni békés tüntetők értelmetlen meggyilkolására emlékezik. Ez a tragikus esemény fordulópontot jelentett, és végső soron a demokráciába és egyenlőségbe való átmenethez vezetett Dél-Afrikában. A rasszizmus elleni küzdelem ugyanakkor mindenhol tart még napjainkban is.
Ahogy arra az idei nemzetközi nap témája is emlékeztet bennünket, 2025-ben lesz a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény elfogadásának 60. évfordulója. Az egyezmény egy erőteljes, globális kötelezettségvállalás a faji megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolására.
Az 1960-as évek polgárjogi, apartheidellenes és dekolonizációs mozgalmai közepette létrejött egyezmény konkrét lépéseket határoz meg az országok számára arra vonatkozóan, hogy miként lépjenek fel a rasszista tanok ellen, valamint a megértés előmozdítása és a faji megkülönböztetéstől mentes világ felépítése érdekében. Az egyezmény továbbra is utat mutat számunkra az olyan sötét időkben, amikor egyre növekszik a gyűlölet, erősödnek a viszályok és az egyenlőtlenségek.
A Világnapot 1966-ban jelölte ki az ENSZ világnappá a tüntető színes bőrű áldozatokért. Ez a világnap azt a célt tűzte ki, hogy minden nemzetközi közösséget arra ösztönözzön, hogy küzdjünk az emberek faji alapon történő minden irányú megkülönböztetése ellen, minden ilyen folyamat leállításáért és megelőzéséért, az elfogadásért, és a megismeréséért.
Rendkívül szokatlan lehet, hogy 2025-re nem ott tart a világ, hogy elfogadjuk a másikat és nem gyűlöljük azért, mert ő más lehet, mint mi, azért mert ő annak született, aki. Ez a világnap is évről-évre változásra hívja fel a világot, hogy mindenki el tudja fogadni a másikat, ugyanis mi mindannyian emberek vagyunk. Ugyanolyan alapvető emberi jogokkal bírunk vagy kellene bírnunk, és ugyanolyan dolgok miatt lesznek mások emberek, mint mi.
Fogadjuk el a másikat.
Források:
https://unis.unvienna.org/unis/hu/pressrels/2025/unissgsm1480.html
https://encyclopedia.ushmm.org/content/hu/article/nazi-racism-an-overview
