A 2023-as Pécsi Egyetemi Napok 2. napja a Blahalouisiana zenekar fellépésével vette kezdetét. A 2012-ben alakult zenekar énekesnőjével, Schoblocher Barbarával a koncert után beszélgettünk arról, kinek szól a Blahalouisiana, illetve milyen élmény volt számára részt venni a TV2 Sztárban Sztár című műsorának 9. évadában, ahol végül második helyezést ért el.
Hogy éreztétek magatokat a koncerten?
Mi nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük szépen, hogy itt lehettünk! Én imádom a nyári fesztiválokat, és örülök, hogy végre elkezdődött a szezon, hogy ilyen szabadtéri nagyszínpadokon lehet sok embernek játszani és átélni a zene adta szabadságot. Úgyhogy én nagyon örülök, hogy itt lehettünk ma.
Mit gondolsz, kinek szól a Blahalouisiana, ki a célközönségetek?
Mindenkinek. Én úgy gondolok alapból a zenére, hogy nincsenek se szabályok, se korhatár, se semmilyen határ, hogyha megtetszik valami, és az gondolatot vagy érzést ébreszt benned, akkor az elérte a célját. A zene egy olyan szabadság, ahol az ember megélheti azokat az érzelmeket, amiket alapvetően a hétköznapi életben nem élne meg, de ez minden művészetre igaz. Az élőzene-hallgatás vagy egy élőzenei koncert esetében szerintem még intenzívebben jelen van az, hogy átadja magát az ember annak az érzésnek, ami megébred benne, amikor meghall egy dallamot. Ezen a koncerten is mindenkiben más érzés volt, de együtt mozogtunk, csak máshogy, ami szerintem csodálatos.
Hogy tudod összeegyeztetni a zenekari feladatokat, a pároddal közös projektedet (Black Circle Orchestra), illetőleg azt, hogy a közelmúltban a Sztárban Sztárban szólóban is megmutattad magad?
A Sztárban Sztár egy projekt volt, aminek már vége van. Közben voltak klubkoncertjeink, amik fárasztóak voltak, de a műsor csak 8 hétig tartott és le is zárult, úgyhogy ezt így ki lehetett bírni. A Black Circle Orchestra Andrisnak (Schoblocher Barbara párja, Áron András, művésznevén Apey – szerk.) a szólóprojektjére épülő zenekaros verzió, amivel kapcsolatban igyekszünk, hogy úgy legyenek összerakva a fesztiválokon a koncertek, hogy esetleg egy napon vagy egymás utáni napon legyenek ezek a koncertek. Azért azzal a formációval nincs annyi koncert, mint a Blahalouisianával, és természetesen Andrisnak ott van a saját prioritása, Lazarus, úgyhogy a két zenekar között lavírozik valahol a Black Circle Orchestra.
Korábban téged nem láthattunk kereskedelmi televíziós műsorokban, mi volt az ok, ami miatt elvállaltad a Sztárban Sztárt?
Vicces, hogy éppen ezt kérdezed, mert erről beszélgettünk a Zolival (Beck Zoltán, a 30y zenekar énekese – szerk.) az előbb (nevet).
Engem semmilyen szempontból nem érdekelt, hogy ez a műsor mit fog hozni. Nyilván rengeteg pozitív hozadéka van egyébként, de nem emiatt döntöttem el, hogy elvállalom, hanem leültem és végiggondoltam, hogy nekem ehhez van kedvem, vagy nincs kedvem. Azt vettem észre, hogy azon kezdtem el gondolkodni, hogy ezt az előadót is milyen jó lenne megformálni, meg azt is milyen jó lenne. Nekem ez a műsor egy olyan játszóteret adott, amire máshol vagy a zenekarban nincs lehetőség. Alapvetően magamtól nem csinálnék olyan zenét, mint amilyeneket elénekeltem a Sztárban Sztár adásai alatt. Jól esett az, hogy kimozdított egy kicsit a komfortzónámból, egy csomó olyan dolgot megtanultam saját magamról is, amit nem tudtam korábban, hogy bennem van, szóval ez mindenképpen fejlesztett engem énekesi és előadóművészi szempontból is. Sokan nem tudják rólam, de mielőtt elkezdődött a Blahalouisiana, én nagyon sokat játszottam színházban, musicalekben, amatőr színész stúdiókban még Baján, és én ezt imádtam, úgyhogy nekem a Sztárban Sztár kicsit a színházi világ és a jelmezes musical világ vegyítve. Úgy gondoltam, hogy ez egy olyan élmény és kaland, amit az ember egy ilyen műsorban komolyan vehet és megélhet, egyébként meg nem adódik ilyen lehetőség.
Köszönjük szépen Barbinak, hogy elfogadta a felkérésünket az interjúra!
Szerző: Fiser Bence
Képek forrása: PEN Fesztivál
