A címvédő Real újra a négyes döntőben találhatta magát, miután a negyeddöntőben 4–0-ás összesítéssel legyőzte a Chelsea-t. Összesen harmadszor és sorozatban másodszor a manchesteri kékekkel találkoztak az elődöntőben, miután ők 4–1-es összesítéssel jutottak tovább a Bayern München ellen. Eközben a másik ágon egy ízig-vérig milánói derbire került sor, hiszen az AC Milan és az Inter Milan is továbbjutott, és az elődöntő mindkét mérkőzésén a San Siróban találkoznak majd. A Rossoneri a Serie A-listavezető Napolit 2–1-es eredménnyel ejtette ki, míg az Inter Milan 5–3-as összesítéssel intézte el a Benficát.
Az odavágókon a blancók, illetve az Inter voltak a pályaválasztók, jövő szerdán a City otthonában csapnak össze a felek, de előtte kedden még az olaszok mérkőznek meg egymással. Az összefoglalókat pár, a futballkörökben (el)ismert személy meccs előtti szavaival kezdem, majd rátérek a mérkőzésekre.
Real Madrid–Manchester City 1 : 1
Wayne Rooney, a Manchester United legendája így írt az összecsapást megelőzően: „A Man City nemhogy megveri a Real Madridot, meg is semmisíti őket.”
Fabio Capello korábbi angol szakvezető így nyilatkozott a meccs előtt: „Idén szerintem a Manchester City a világ legjobb csapata. Nemcsak egy szenzációs csatáruk van, hanem 24 fontos játékosuk is. (…) A Real Madridnak talán 14 vagy 15 jó játékosa van – és pár napja spanyolkupa-döntőt játszottak. Valószínűleg egy kicsit fáradtak lesznek, de náluk van a világ legjobb edzője: Carlo Ancelotti.”
Kevin De Bruyne elképesztő találata 1–1-es döntetlent hozott a kékeknek a Real ellen, miután Vinícius Jr. a szünet előtt szinte pontosan ugyanonnan betalált a Bernabéu pályáján, megszerezve első tizenhatoson kívüli gólját a kiírásban. Az első félidőben a City fölénye leginkább a labdabirtoklásban mutatkozott meg, de csupán távoli lövésekkel zavarták Courtois kapuját. A Real – az előrejelzéseknek megfelelően – átengedte az irányítást, és kontratámadásokkal veszélyeztetett. Azonban a parádés labdakihozatalok ellenére a legtöbb próbálkozás nem jutott el lövésig.
A második félidőt előnyben kezdhették a blancók, erős nyomást gyakoroltak a City-védelemre, de nem szereztek több gólt. Pep Guardiola csapata azonban türelmes maradt, és ennek eredményeképp De Bruyne 1–1-re alakította az állást. Benzema és Valverde teljesen elveszett a pályán, a Real támadójátékát gyenge befejezések jellemezték. A City unott és fantáziátlan passzolgatását szépen fedezték a védők, Rüdiger erőszakos védőtechnikája képes volt Haalandot féken tartani. A visszavágón a hazai pálya a kékeknek kedvez, Pep szép és eredményes játékot ígér a szurkolóiknak. Ancelottinak rendbe kell tennie a támadósort, illetve orvosolnia kell Benzema hullámzó teljesítményét, ha újra BL-címet szeretnének ünnepelni.
AC Milan–Internazionale 0 : 2
Simone Inzaghi, az Inter vezetőedzője így nyilatkozott a meccs előtt: „Ez egy derbi, vagy inkább a derbi. Tudjuk, hogy mennyire fontos a klub és a szurkolók számára. Jól ismerjük a Milant, az elmúlt hónapokban 7 derbit is játszottunk. Két összetevőre lesz szükség: a szívre és a fejre.”
Alessandro Nesta, a 2003-as Milan–Inter-elődöntő veteránja visszafogott meccset jósolt: „A két csapat fél egymástól.”
A meccs kezdetén az Inter vette a kezébe az irányítást, és Džeko, majd Mkhitaryan korai találataival győzelmet aratott a San Siróban. Fergeteges hangulat várta a csapatokat a kolosszális Derby della Madonnina odavágóján. A hiányzó Rafael Leão és a korai kényszerű cserére szoruló Bennacer nélkül folyamatos ostrom alá került a Milan, és nem tudott effektív ellentámadásokat felépíteni. Inzaghi a Martinez–Džeko párost nevezte a kezdőbe, ami eredményesnek is bizonyult, Lukaku csupán a 70. percben csatlakozott be a mérkőzésbe. Pioli a Spurs ellen jól működő háromvédős rendszerről visszaváltott a 4–2–3–1-es felállásra, de csapata a portugál csillag hiánya miatt nem tudott hatékony támadásokat felépíteni. Az Inter háromfős középpályája folyamatosan emberelőnybe került, és a visszaszorulás helyett saját játékát erőltethette rá a Milanra. Így a „hazaiak” védelme folyamatos támadásoknak volt kitéve, Mkhitaryan gólja ékes példája annak, hogy egy rosszul megválasztott formációt miképp használhat ki ügyesen az ellenfél.
A második játékrészre viszonylagos javulást mutatott a Rossoneri, az Inter pedig visszavett a gázpedálról, ami egy kevésbé eseménydús félidőt eredményezett. Az Inter talán csak azt sajnálhatja, hogy nem tudta növelni az előnyét. A Milan reménykedhet abban, hogy Leão hat nap múlva visszatérhet, de a fordítás még így is nagyon nehéz lesz egy ilyen taktikusan játszó ellenféllel szemben.
Grafika: Fábián Patrik
