Hazai tekintetben kétségkívül a leghíresebb képviselője volt a Branko Žeželj belgrádi mérnök által kifejlesztett IMS technológiának és a hetvenes évek iparosított lakásépítésének az immár hat éve lebontott huszonöt emeletes pécsi Magasház. Az alig tizenhárom évig funkcionáló épület históriája szerteágazó és sok helyütt zűrös – a város fölé magasodó épület képe mégis a mai napig élénken él a pécsiek emlékezetében.
„Itt rengeteg ember van… egy falu népe”
1974-ben a Dunántúli Napló az „új nyugati városrészek kapujaként” hivatkozott Magyarország későbbi legmagasabb panelházára. A Magasházként elhíresült épületet 1976-ban adták át a Hungária utca 53-as szám alatt. Az épület a Szigeti út és a Hungária utca találkozásánál a maga 83 méterével, 840 m2 alapterületével, 25 emeletével, 4 lépcsőházával, 4 liftjével és 250 lakásával még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült – mint Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete. A Pécsi Nemzeti Színház két emeletet is kapott a városvezetéstől, így lakott itt többek között Lang Györgyi, Kulka János, valamint Gergely Róbert is. A nyolcvanas évek második felében a harmadik emeleten közösségi tér működött Torony-klub néven. Sőt, még Kisváros-epizód forgatása is zajlott a Magasházban – a 102. rész (Kaland Tunéziában) részben itt játszódik.
Itthon az 1990-es évekig, nagyrészt Dél-Magyarországon 130 IMS-szerkezetű épület készült. Ez körülbelül 380 ezer m² alapterületnyi lakóépületet, kórházat, oktatási intézményt, üzletet, bankot és egyéb létesítményt foglal magában. Az IMS technológia lényege, hogy az előre legyártott födémelemeket összefeszítéssel rögzítik a pillérekhez. A Magasház építésekor Jugoszláviában már bő egy évtizede alkalmazott módszer legfőbb előnye az, hogy az eredményeképp létrejött épületek földrengésbiztosak, és a szerelés is gyors. A technológia a korszellemnek megfelelően anyagtakarékosabb megoldást is jelentett. Nevezetes, hogy Szkopjéban az 1963-as földrengést is túlélte egy IMS-szerkezetű épület, és ma is masszívan állnak az ehhez hasonlók. Mi volt akkor az ok, ami miatt a Magyarország területén található lakóházat mégis életveszélyessé nyilvánították?
„Az épület tartószerkezete gyors megerősítésre szorul”
Az IMS-épületek esetén a szintek összeállításánál alkalmazott vasbeton oszlopok és födémek között lévő hézagot ún. PU pasztával (gyorsan szilárduló habarcsanyaggal) töltötték ki. Rabb Péter, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat akkori műszakiigazgató-helyettese – a probléma felfedezője – szerint ehhez tartozott egy kloridtartalmú folyadék, valamint egy inhibítor nevű anyag, amely megakadályozta a kloridion vándorlását. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat – amely 1972-ben vásárolta meg a jugoszláv licencet – az 1974-ben megkezdett építési folyamat során azonban ezt az anyagot nem használta, aminek eredményeképp a kloridion-tartalmú paszta korróziós folyamatokat indított el a feszítőhuzalokban, vagyis a födémszerkezetbe vezetett acéldrótok rozsdásodni kezdtek.
A korrózió nyomait először 1983-ban észlelték egy beázás miatt elrendelt ellenőrzés során. A nyolcvanas évek közepén kezdetben még csak felújításról esett szó, a kiköltöztetésről szóló híreket pedig sokan pánikkeltésként, rémhírként emlegették. A Pécs Megyei Város Tanács építési és közlekedési osztálya és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat azonban a Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszékének szakértői közreműködésével 1989 végére megállapította, hogy az épület feszítő acélszerkezeteinek mintegy 70 százalékát korróziós hatás érte. December 21-ére eldőlt a Magasház sorsa – a vizsgálat után ugyanis kimondták, hogy a Műszaki Egyetem 1990. március 21-ig vállal felelősséget az épületért.
„Ismerve a PIK* és a Tanács gyorsaságát, […] hány évtizedig kell azokban a szükséglakásokban lennünk, és mi a biztosíték, hogy visszajövünk ide?”
December 23-án a Magasházban lakógyűlést hívtak össze, ahol bejelentették, hogy a 248 családnak el kell hagynia az épületet, és bár az azonnali kiköltözés a szakértői vélemény alapján nem indokolt, a további folyamatos romlás kétségtelen bekövetkezése miatt folyamatosan és tervszerűen, három hónap alatt az összes lakót és intézményt ki kell költöztetni. Kétségbeesés és düh érződik azon a felvételen, amit a Városi Televízió készített a karácsony előtt a lakók között uralkodó hangulatról.
A Műegyetem szakvéleménye alapján az épület kijavítható volt. Versenytárgyalást írtak ki a megerősítésre, amit a Pécsi Tanácsi Magasépítő Vállalat nyert, eredményt azonban mégsem hirdettek. Ezt követően a Magasház szerkezetét 2003-ban a pécsi önkormányzat egy 350 millió forintos beruházás révén megerősítette. 2004-ben arról szóltak a hírek, hogy elnapolták a 25 emeletesről szóló előterjesztés tárgyalását, ugyanis a város és az egyetem közötti szerződéskötési folyamat javában zajlott – ennek lényege az lett volna, hogy a volt lakóépület funkcióit az egyetemi oktatásban hasznosítsák. Magyar Bálint oktatási miniszter és Toller László polgármester ötszáz férőhelyes kollégiumról, oktatási részlegekről és a Rektori Hivatal Magasházba költöztetéséről beszéltek az év végén. A közbeszerzési eljárás kiírásának csúszása után azonban 2007-ben a ház visszakerült a városhoz, és az önkormányzati negyeddé alakítás terve vetődött fel. 2008-ban pályázatokat írtak ki az épület hasznosításával kapcsolatban. Az év közepén a spanyol Milton-csoport magyarországi leányvállalatához, a La Torre Kft.-hez került a tulajdonjog.
A kálvária ezután néhány évig még folytatódott. Volt tűz a huszonnegyediken, megesett, hogy fémtolvajok próbáltak meg ellopni egy liftalkatrészt, amely aztán a lépcsőház üvegét áttörve az útba csapódott, hajléktalanok és randalírozó fiatalok tanyáztak bent. A ház többször tulajdonost cserélt – még egy 76 éves nyugdíjas nőé is volt –, 2013-ban viszont a Baranya Megyei Kormányhivatal végül kiadta a bontási határozatot. 2015-ben a kormány határozott a bontási költségek folyósításáról az önkormányzat részére, 2016 tavaszán pedig megkezdődött a bontás. A 20 ezer tonnányi betonból és ezer tonna acélból épült ingatlan helyén, a Slyven Rendezvényközpont és a MozaIQ Café között ma játszótér áll. A szemfülesek egy ismeretlen alkotó feltehetőleg rézből készült, alig tíz centiméter nagyságú mini Magasházát még felfedezhetik a közpark szélén.
*Pécsi Ingatlankezelő Vállalat
Források: 1, 2, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11
Grafikus: Munkácsi Zsófia
