A PTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elsődleges feladata a hallgatói érdekképviselet. A szervezet emellett számos más szolgáltatást és lehetőséget nyújt az egyetem diákjainak, valamint egyfajta koordinatív szerepet tölt be a kari hallgatói önkormányzatok vonatkozásában. Koczka Viktor az Egészségtudományi Kar (ETK) hallgatója, 2021 novembere óta tölti be az EHÖK elnöki posztját. Korábban az ETK hallgatói önkormányzatában vállalt szerepet, majd innen vezetett az útja az EHÖK-be. Az interjúban az elnöki munkájáról, valamint az EHÖK jövőbeli terveiről és céljairól kérdeztem.
Mi a feladata az EHÖK-nek, illetve az elnökének, neked?
Ha röviden akarom összefoglalni, az én funkcióm elnökként a pécsi hallgatói önkormányzatiság életében leginkább egy koordinatív, iránymutató szerep. Ha bővebben szeretnék fogalmazni, akkor a hallgatói önkormányzatokkal szoros együttműködésben látjuk el a hallgatók érdekeinek képviseletét minden egyetemi döntéshozói szinten, ideértve a különböző döntéselőkészítő munkacsoportokat, a kari és egyetemi bizottságokat és az egyetem legfőbb döntéshozó szervét, a Szenátust. Emellett egy másik nagy falat a szabályzatok alapján hozzánk dedikált pályázatok rendszerének működtetése a pályázatok kiírásától egészen a kifizetések megindításáig. Így elmondva ez nagyon egyszerűnek hangzik, de éves szinten ez több mint 14.000 egyedi hallgatói pályázathoz kapcsolódó döntést jelent, mind a különböző teljesítményalapú ösztöndíjakat, mind az olyan szociális alapú pályázatainkat ideértve, mint a talán mindenki által ismert Rendszeres Szociális Ösztöndíj. A tevékenységünk harmadik lába a hallgatói jólétet, az élménydús egyetemi éveket is szolgáló szolgáltatási portfólió, amelybe beletartozik az ismeretterjesztő előadásoktól, vitaestektől kezdve a kulturális, szórakoztató, zenés-táncos rendezvényeken át a kedvezményes ajándéktárgy vásárlási lehetőségek biztosítása is. Röviden a hallgatói közösségi élet szervezése, a kari és az egyetemi identitás erősítése.
Összességében a feladataink jól körülhatárólhatók, de kifejezetten szerteágazóak, a magam része ebből leginkább a szervező és koordináló szerepkör, valamint a legfelsőbb fórumokon történő érdekképviselet, amely nagyban támaszkodik a bázist képező kari hallgatói részönkormányzatokra, a hallgatóktól érkező impulzusokra.
Milyen út vezetett számodra az EHÖK elnöki pozíciójáig?
Amióta felvételt nyertem a Pécsi Tudományegyetemre, a hallgatói szerepvállalásnak, az érdekképviseletnek minden szintjét megjártam. Az Egészségtudományi Karon dietetikusnak tanulva az akkor még karokhoz tartozó, pályázatokkal foglalkozó bizottságban kezdtem a pályafutásomat, amelynek fél év után vezetője lettem.
A segítő hivatás választása nem volt véletlen, mindig is jól esett más emberek gondját, baját megoldani, így kapóra jött ez a lehetőség a kari bizottságban, ahol az egyik legközvetlenebb módon tudtam több száz hallgatótársamnak segíteni.
Nemsokára hallgatói önkormányzati választásokat tartottak a karon, és többedmagammal úgy gondoltuk, megvan bennünk az ambíció, végül sikeres pályázatot nyújtottunk be a kari hallgatói önkormányzat vezetésére. Innen indult érdemben a hallgatói önkormányzati szerepvállalásom, mely az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatban csúcsosodott ki, előbb mint térítési és juttatási ügyekért felelős elnökhelyettes, majd pedig mint a szervezet vezetője.
Mit tartasz az elnöki munka legjobb részének?
Tekintettel az előbbiekben is elmondott szerteágazó feladatellátásra, szinte mindennaposak az izgalmak. Idejét sem tudom, mikor unatkoztam utoljára. A tevékenységünk egy része, mint például a pályázati rendszer folyamatos működtetése eléggé repetitív, de időszakról időszakra igyekszünk fejlődni, a megszerzett tapasztalatokat beépíteni, amely még ezen a területen is folyamatos kihívásokat és újdonságokat eredményez. Míg itt inkább a saját magunk hajtotta fejlődési vágy, a rendszer finomhangolásának igénye a meghatározó, addig a többi területen állandó gondolkodásra és fejlődésre is vagyunk ezek mellett kényszerítve. Az érdekképviselet elsősorban az egyetemi polgárokra és tevékenységükre vonatkozó szabályzatok betartásáról és betartatásáról, valamint ezek módosításáról szól, amely napi szintű egyeztetéseket és erőteljes szakmai felkészültséget kíván meg. Szerencsére kiemelkedően jó kapcsolatot ápolunk az egyetem vezetésével, akik nyitottak és befogadóak a hallgatói meglátásokra, javaslatokra, így gördülékenyen tudunk együttműködni. A rendezvényszervezés és egyéb szolgáltatások kapcsán pedig le kell tudnunk követni az igények változását, gondoljunk csak bele az egyetemi hallgatók zenei ízlésének és igényeinek feltérképezése, hogy mekkora kihívás azzal együtt, hogy a magyar mainstream előadók is évről évre cserélődnek. Nem egyszerű feladat úgy cselekedni, hogy minden hallgatói réteget kiszolgáljunk, hogy mindenkinek jót tegyünk. Ez egy fontos kihívás is, ami végigkíséri a munkánkat.
Az én helyzetemben kicsit talán mindenhez is kell érteni, szerencsére kiváló csapat vesz körül, akik segítik és támogatják a munkámat a részterületek kapcsán.
Mik a tervei az EHÖK-nek a közeljövőben pályázatok, illetve rendezvények terén?
Szeretnénk a jövőben is megőrizni a jelenleg elérhető ösztöndíj-pályázatainkat és a hozzájuk kapcsolt források mennyiségét. Ezek egy része az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatókhoz, illetve az utánuk járó normatív támogatásokhoz kötött, azonban az Albérlet-támogatási Ösztöndíj meghirdetése (amelyen keresztül 200 hallgatót tudunk támogatni a tanév során összesen 70 millió forint értékben szociális alapon), valamint az Esélyegyenlőségi Pályázat kereteinek bővítése – már nemcsak bizonyos hátrányos helyzetű kategóriákba tartozó hallgatóknak volt lehetőségük kollégiumi díjátvállalást kérvényezni a tanév elején, hanem szociális alapon minden kollégista hallgató pályázhatott díjmérséklésre – jól mutatja, hogy lehet még mozgásterünk ezen a területen is. Rendezvények terén a Hallgatói Szolgáltatási Központtal már az előző félévben pilotjelleggel útjára indítottuk a Kulturális Kalandozások elnevezésű rendezvénysorozatot, amely főképp a távolabbi vidékekről érkező egyetemistákkal igyekszik megismertetni a környék kulturális értékeit. A tavaszi szemeszterben például a mohácsi busójárás meglátogatásával indít a sorozat, de több kirándulás és mozivetítés is a programpaletta részét képezi.
A kari események közül mindenképpen kiemelném a Szenes Klub 50. évfordulója kapcsán szervezés alatt álló többnapos rendezvényt, de ha már itt tartunk, gőzerővel dolgozunk azon is, hogy 3 év pihenés után újra berobbanjon a Pécsi Egyetemi Napok.
Jelenleg is zajlik a felsőoktatási jelentkezés. Mit üzennél, miért válasszák a PTE-t a most felvételiző diákok?
A felsőoktatásba történő jelentkezésnél nyilvánvaló szempont a képzés minősége, a diploma értéke, az egyetemi hírneve, ezekben, azt gondolom, nincs szégyellnivalónk a versenytársakhoz képest, de néha hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról a kiemelkedően fontos szempontról, hogy milyen környezetben szeretnénk eltölteni az egyetemi éveket. Pécs egy lehengerlően hangulatos és élhető város. A fővároshoz képest kompakt, hiszen gyalogtávon megközelíthető szinte minden, tömegközlekedéssel pedig 30 perc alatt mindenhová odaérünk. Ennek a következménye, hogy nagyon sokszor összetalálkozunk barátokkal, ismerősökkel az utcán is, ami jól példázza azt a családias hangulatot, amit a toborzó kampányok során is hangsúlyozunk. Fontos, hogy a tanulás mellett a kikapcsolódásra is jusson idő, muszáj szót ejteni a környező vidékben rejlő lehetőségről, mint a közeli gyógyfürdők egyikében történő relaxálásról, egy villányi bortúráról a barátokkal, vagy egyszerűen csak egy mecseki túrázásról, amely tényleg egy lépésre van a városi forgatagtól.
A PTE hallgatóbarát, családias légkört, a város pedig kulturálisan gazdag és élményekkel teli egyetemi éveket kínál.
Fotók: Arató Ágota
