Manapság egyre több ember próbál tudatosan élni, figyelni és vigyázni a környezetére. Ezt a mozgalmat 1972. június 5-én, Stockholmban világnappá nyilvánították, mely a környezetvédelmi világnap elnevezést kapta az UNESCO-tól. Célja, hogy felhívja ,,a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is” – írja az unesco.hu.
A szervezet különféle programokkal igyekszik védeni a környezetet. Ilyen például az Ember és Bioszféra Program (Man and the Biosphere Programme), mely az ember és a környezet kapcsolatának javítását tűzte ki céljául. Bioszféra-rezervátumoknak nevezik azokat a területeket, melyeknek a fő funkciója, hogy a biológiai sokféleséggel és a természeti értékekkel összhangban a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei legyenek. Ilyen magyarországi rezervátum található például a Hortobágyon, a Fertő-tavon, Aggteleken, a Kiskunságban, a Pilisben és a Mura-Dráva-Duna határon is.
Az UNESCO elkötelezett a biodiverzitás iránt, melynek fenntartása talán az egyik legfontosabb környezetvédelmi cél. Ez biztosítja számunkra a tiszta levegőt és vizet, a jó talajt és a haszonnövények beporzását, mindemellett az éghajlatváltozás elleni küzdelmünket is támogatja. Ez szerintem elég érv ahhoz, hogy kimondjuk: hanyatlása drasztikus következményekkel jár a társadalomra, a gazdaságra és az emberi egészségre nézve.
Sok példát lehetne még felhozni az UNESCO tevékenységéből, de nézzük meg, hogy Mi, hétköznapi emberek mit tehetünk környezetünk védelme érdekében. Sok tanulmányt nem kell átrágnunk ahhoz, hogy alapvető dolgokra odafigyeljünk a háztartásunkban. A legkönnyebbnek azt tartom, ha valaki szelektíven gyűjti a szemetet, próbál csomagolásmentesen élni, és a termelői piacokon igyekszik bevásárolni, ezzel is segítve a helyi termelőket.
A Greenpeace kiadott egy lényegre törő, 30 pontból álló cikket, amit igaz, hogy a Föld napjára szántak, azonban összefüggésbe lehet hozni a környezetvédelmi világnappal is. Olyan tippeket ad, melyek segítségével csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. A 30 pontba belefoglalták az eldobható műanyagok (pl. PET-palackok) gyártásának visszaszorítását, felhívják a figyelmet a tömegközlekedés, a bicikli aktív használatára, az étkezésre (pl. kevesebb hús fogyasztására), saját gazdálkodásra – én már azt is jónak találom, ha valaki magának termeli meg a zöldséget, fűszernövényeket stb., mert valahol el kell kezdeni –, környezettudatos háztartásvezetésre biztat, és még sorolhatnám.
Ezek a kis odafigyelések nem feltétlenül rendelkeznek anyagi vonzattal, a rájuk fordított idő közösségteremtő erővel rendelkezik, a gyerekeket egész kicsi kortól be lehet vonni a tudatos gazdálkodásba, és nem utolsósorban kimozdítja az embereket a négy fal közül.
Több weboldal is arra biztat, hogy cselekedjünk. A fentiekben már említettem pár dolgot, aminek segítségével bárki elkezdhet környezettudatosan élni. A Covid–19-nek ,,köszönhetően” egyre több internetes oldal foglalkozik a kertészkedéssel, amelyben remek példákat mutatnak, gondolok itt a kiskerttel nem rendelkezőknek szánt ötletekre (pl. hogyan csinálj kertet a balkonon).
Szomorú tény, hogy Magyarország termőföldterületének nagysága az elmúlt 30 évben körülbelül 1 millió hektárral csökkent (urbanizáció, bányászat, ipari parkok stb. terjeszkedése miatt). Megközelítőleg 200.000 hektár a kiskertek földterülete, aminek nagyon kicsi részét művelik a tulajdonosaik, mert inkább elmennek a bevásárlóközpontokba megvenni a szükséges zöldségeket, gyümölcsöket – ezen kellene változtatni.
Visszakanyarodva a június 5-i világnapra: mindenkit arra buzdítok, hogy kis lépésekben kezdjen el változtatni. Az unesco.hu sok információval szolgál erről a világnapról; angolul és magyarul is egész könnyen hozzáférhetők az alapvető tudnivalók.
Sok tipp, praktika és ötlet lelhető fel az internet legmélyebb bugyraiban is – igazából az internet van a legnagyobb befolyással a társadalomra, csak sokszor nem megfelelő módon használjuk. Ez alatt azt értem, hogy sokkal kevésbé megerőltető megnyitni egy bulvároldalt, mint komolyabb hangvételű témák után kutatni. Szakítani kellene a csipsz–kóla–térerő-trióval.
