2023. május 13-án kezdte meg szereplését a magyar jégkorong-válogatott az A csoportos finn–lett közös rendezésű világbajnokságon. Ha a realitásokat nézzük, a tisztes helytállás volt az elvárás a nemzeti csapattól, vagy legalább az, hogy megismételjük a legutóbbi, 2016-os szereplésünket, ahol a fehéroroszokat legyőzve három pontot szereztünk a tornán, ami akkor kiesést eredményezett. Ám végignézve a hét ellenfélen (Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Svédország, Finnország, Németország, Ausztria) az amerikai, a svéd és a finn válogatotton kívül a többi csapat többé-kevésbé verhetőnek tűnt, különösen az osztrákok. Így bizakodhattunk egy újabb csodában, hogy a magyar csapat bent marad az elitben.
Magyarország–Dánia 1 : 3
Az előzetes várakozással szemben már ezen a mérkőzésen világossá akarta tenni a válogatott azt, hogy ez alkalommal nem pofozógép szeretne lenni az A csoportban. Azonban a csapat hiába jutott el több veszélyes lehetőségig, lövés végül nem született az ígéretes szituációkból, de a végeredményt leginkább a sok fegyelmezetlenségből adódó kiállítás határozta meg, hiszen a háromból két harmadban emberelőnyből talált be a dán csapat, 0 : 2-re alakítva az állást. Habár a harmadik harmadban Sofron István révén 1 : 2-re módosult az állás, a harmad közepén Morten Poulsen döntötte el a találkozót, kialakítva a végeredményt (1 : 3). Az mindenképp látszott, hogy nem vagyunk teljesen reménytelen helyzetben a csapatjátékot és a csapategységet nézve, de mindenképp javítani kellett a helyzetkihasználáson és a koncentráción.
Magyarország–USA 1 : 7
Az amerikaiak ellen egyetlen cél volt: javítani a csapatösszhangon, felszabadultan játszani, valamint a figyelmetlenségből adódó kiállításokat elkerülni. A kezdés több volt, mint biztató. Hatalmas meglepetésre mi diktáltuk a játékot, és a 4. percben Sofron talált az amerikai kapuba. Ám örömünk mindössze két percig tartott, két figyelmetlen, a saját harmadunkban elkövetett rossz passz miatt az amerikaiak kihasználták a helyzet adta lehetőséget, és 2 : 1-re fordítottak. Ezt követően gyakorlatilag bedaráltak minket, és a két csapat közti különbséget jól mutató, 1 : 7-es vereséggel zártuk a találkozót. Ám sokáig nem búslakodhattunk, mert a következő mérkőzés sorsdöntőnek számított.
Magyarország–Franciaország 2 : 2 (3 : 2 a hosszabbítás után)
Pontot kell szerezni! Ez lehetett a jelmondat a francia és a magyar csapat számára is, hiszen nagyjából kiegyenlítettek az erőviszonyok a két válogatott között. Emiatt a mérkőzés gyakorlatilag végig a kockázatmentesség és a fegyelmezettség jegyében zajlott. A 16. percben a franciák szerezték meg a vezetést Bertrand révén, emberelőnyből. Szerencsére a harmad utolsó percében Stipsicz Bence megszerezte az egyenlítést, így lélektanilag a magyar csapat került előnybe. Azonban a második játékrészben ismét a gallok szereztek vezetést Boudon révén, de szerencsére négy perc múlva jött a válasz Galló Vilmos részéről, ezzel 2 : 2 lett a mérkőzés állása. Az utolsó harmadban nem született gól, így az 1 pont már a „zsákban” volt, amely kulcsfontosságú volt a továbbiakra nézve. Ám ekkor következett a három a három elleni hosszabbítás, ahol Bartalis István megszerezte az aranygólt, így 3 : 2 arányban legyőztük a franciákat, és a bónuszpont is hozzánk került. Ezzel a 2 ponttal előreugrottunk a táblázatban az utolsó, nyolcadik helyről a hatodikra, ám még jó pár mérkőzés volt vissza, ahol azért visszarángattak minket a valóságba.
Magyarország–Svédország 1 : 7
Ezen a mérkőzésen nyújtottuk talán a legrosszabb játékot a vébé során. A svédek gyakorlatilag már az első harmadban eldöntötték a mérkőzést, habár Kiss Roland 0 : 2-es állásnál még betalált, ezzel 1 : 2-re módosítva az állást. Ezt követően alárendelt szerepet játszottunk, és végül 1 : 7-es vereségbe szaladtunk bele ismét, ami mondhatnánk, hogy zakó, de ez a reális különbség a két válogatott között.
Magyarország–Finnország 1 : 7
A végére teljesen elfogytunk. A magyar nemzeti csapat az első két harmadban parádés védekezést bemutatva 1 : 2-es álláson tudta tartani a finneket. A magyarok gólját Sebők Balázs szerezte. Az utolsó játékrész előtt joggal bízhattunk egy esetleges pontszerzésben, de egy teljesen más finn csapat jött ki a jégre. Átlagosan ötpercenként kaptunk gólt, és végül a világbajnokság házigazdájától is 1 : 7-re kaptunk ki.
Magyarország–Németország 2 : 7
Sajnos ismét hét gólt kaptunk, ami végképp „helyretett minket”. Sajnos ezeket több védelmi hibából szereztük, de az is látszott, hogy mikor már a második harmadban 0 : 4 volt az állás a németeknek, már leginkább az osztrákok ellen tartalékoltunk. Még két gólt szereztünk Terbócs és Fejes révén, de a meccs végén további három gólt rámoltak be a németek is, így 2 : 7-re állították be a végeredményt. Másnap azonban következett a mindent eldöntő mérkőzés Ausztria ellen.
Magyarország–Ausztria 3 : 4 (Büntetőkkel: 0 : 2)
Újabb történelmi esély kapujában állt a válogatott: ha legyőzzük az osztrákokat, jövőre is bent maradunk az elit világbajnokság mezőnyében. Gyakorlatilag erre a mérkőzésre kellett mindent feltenni a csapatnak, ha véghez akartak vinni egy újabb csodát. A mérkőzésen mi voltunk a kezdeményezőbbek, aminek meg is lett az eredménye. A 9. percben Sofron István szerezte meg a vezetést Erdély Csanád és Bartalis István gólpasszából, emberelőnyből. Ezt követően sajnálatos módon a 13. percben – szintén egy emberelőnyös támadásból – az NHL-ben a Minnesota Wild csapatát erősítő Marco Rossi talált be. A harmad végén azonban Sofron ismét betalált, így 2 : 1-es magyar vezetéssel mehettünk szünetre. Álomszerűen alakult a folytatás is. A második harmad 5. percében Horváth Milán talált be, ezzel 3 : 1-re vezettünk, azonban két percre rá előbb Steven Strong szépített (3 : 2), majd ismét egy emberelőnyös szituációból Lukas Haudum kiegyenlített (3 : 3). Az utolsó harmadban hiába akadt több veszélyes lehetősége is a magyar csapatnak, az osztrák hálóőr, Bernhard Starkbaum hárította a próbálkozásokat. A rendes játékidő végeztével a hosszabbításban Sofronnak volt egy elképesztően veszélyes lehetősége, de ezt is hárította Starkbaum. Így az öt perc leteltével következhettek a büntetők, amelyben sajnos az osztrákok 0 : 2 arányban megvertek minket. Így a magyar válogatott kiesett a divízió 1/A-s, azaz B csoportos világbajnokság mezőnyébe.
Ha összegeznem kell, mint szurkoló, nyilván sokan csalódottak vagyunk, hogy nem sikerült véghez vinnünk egy újabb csodát. Véleményem szerint azonban nagy lépést tettünk afelé, hogy ne hétévente vehessünk részt az A csoportos vébén, hanem úgynevezett „liftező csapatként” évről évre fel-le jutva kétévente ott lehessünk ilyen eseményeken, mint ahogy például ezt a szlovén, olasz, osztrák válogatott teszi évek óta. A fejlődés a mutatott játék alapján megkérdőjelezhetetlen, de sok dolgunk van még ahhoz, hogy állandósulni tudjon ez az állapot. Büszkék lehetünk a csapatunkra, hiszen rengeteg fiatal tehetség mutathatta meg magát nagy válogatottak előtt, mint például a mindössze 20 éves Hadobás Zétény vagy a 22 esztendős Horváth Milán, akikre épülni tud egy sikeres nemzeti csapat, és végre bemutatkozhat közülük valaki a csúcsnak számító észak-amerikai profi jégkorongligában, az NHL-ben.
Hajrá, magyarok!
Grafika: Munkácsi Zsófia
