„A legfontosabb erősségem a motivációm.” – interjú a PécsiBölcsész Magazin új főszerkesztőjével, Máté Emmával

A PécsiBölcsész Magazin életében mindig is központi szerepet játszott, hogy a hallgatók mindennapjait hitelesen és sokszínűen mutassa be. Ebben a folyamatban most egy különleges személlyel beszélgettünk: Máté Emmával, a magazin főszerkesztőjével. Emma mesélt nekünk arról, hogyan alakítja a tartalmakat, milyen szempontok vezérlik a témaválasztásban, miként igyekszik a magazint egyszerre hagyományőrző, de fiatalos és innovatív felületté tenni. Interjúnkban betekintést nyerhetünk a kulisszák mögé, és megtudhatjuk, mi motiválja abban, hogy magazinunk minden olvasó számára élvezetes és releváns maradjon.

Mikor volt az a pillanat, amikor azt érezted, hogy “oké ezt most tényleg meg kell pályáznom”?

Már a kezdetektől éreztem, hogy ezt a tisztséget meg kell pályáznom. Természetesen átgondoltam a döntést, és kikértem a barátnőim véleményét is arról, szerintük valóban nekem való-e ez a szerep. Belül azonban végig azt éreztem, hogy alkalmas lennék rá. Hosszú ideig újságíró szerettem volna lenni, és mindig is erősen vonzott maga a szakma. Bár hosszú távú célként végül elengedtem ezt az álmomat, úgy gondoltam, hogy a PécsiBölcsész Magazin keretein belül lehetőségem nyílik megtapasztalni, milyen érzés az újságkészítés világa, és rövidebb távon meg tudom valósítani ennek az álmomnak egy fontos részét. Éppen ezért számomra nem volt kérdés, hogy jelentkezzek erre a tisztségre. 

Mit mondanál, mi az, amit te személy szerint hozzá tudsz tenni a magazinhoz – akár emberileg, akár szakmailag?

Úgy érzem, elsősorban emberileg tudok sokat hozzátenni, ami természetesen a szakmai működésre is hatással van.

A legfontosabb erősségem a motivációm.

Meggyőződésem, hogy ez volt az egyik fő oka annak, hogy végül én nyertem el a pozíciót, hiszen rendkívül elhivatott vagyok ezen a területen. Úgy gondolom, egy ilyen szervezet nem tud hatékonyan működni megfelelő motiváció nélkül. Jelenleg közel harminc ember munkáját fogom össze a szerkesztőségben, és ha valakiben nincs meg a kellő lelkesedés és elkötelezettség, nem tudja tartani a csapat tempóját, illetve nem tud érdemi tartalommal hozzájárulni a közös munkához.

Hogyan jellemeznéd a saját szerkesztői gondolkodásodat? Milyen elvek mentén választasz témát vagy döntesz egy anyagról?

A témaválasztás során igyekszem bizonyos mértékig megtartani a hagyományokat, hiszen vannak olyan koncepciók, amelyek mentén érdemes haladni. Ugyanakkor fontos számomra, hogy új elemeket is beemeljek, különösen olyan témákat, amelyekről úgy érzem eddig háttérbe szorultak, pedig nagyobb hangsúlyt érdemelnének. Kifejezett célom, hogy több komolyabb hangvételű cikk is megjelenjen a magazinban. Arra törekszem, hogy a témák sokszínűek legyenek, így minden olvasó találhasson olyat, amely felkelti az érdeklődését, és szívesen olvasna róla.

Mik azok a témák vagy műfajok, amik igazán közel állnak hozzád, és amiket szívesen látnál gyakrabban a magazinban?

Az egyik ilyen irány – amelyet már el is kezdtem erősíteni – a művészet. Különösen közel áll hozzám a képzőművészet, de alapvetően a szépművészet minden ága iránt érdeklődöm, nem véletlenül, hiszen művészettörténetet tanulok. Ezt a területet szeretném tudatosabban és hangsúlyosabban beépíteni a magazin tartalmaiba. Egy másik, számomra szintén fontos irány, a divat. Ezen a területen eddig csak kisebb lépések történtek, de a jövőben mindenképpen nagyobb teret szeretnék adni neki. Emellett továbbra is lényeges számomra, hogy az előbb említett, komolyabb hangvételű témák is hangsúlyosan megjelenjenek.

Szerinted mitől lesz egy diákmagazin igazán „élő” és releváns a hallgatók számára – mitől érzik azt, hogy ez róluk szól?

Úgy gondolom, nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az egyetemisták életének jelenleg meghatározó része maga az egyetem. Amikor valaki bekerül, egy ideig szinte minden erről szól: milyen szakra jár, milyenek a szaktársai, a tantárgyak, illetve maga az egyetemi élet. Éppen ezért elengedhetetlennek tartom, hogy a magazinban hangsúlyosan jelenjenek meg az egyetemi élettel kapcsolatos témák és események, amelyek valóban érdekelhetik a hallgatókat. Ugyanakkor legalább ennyire fontosnak érzem, hogy olyan témák is helyet kapjanak, amelyek nem közvetlenül az egyetemhez kötődnek. Hiszen attól, hogy egyetemi magazinról van szó, nem csak diákok vagyunk, hanem fiatal emberek is. A mindennapjaink sem kizárólag az egyetem köré szerveződnek, ezért úgy vélem, a magazin feladata az, hogy fiatalosan, a saját generációnk szemszögéből szólítsa meg az olvasókat.

Milyen új témákban vagy rovatokban gondolkodsz, amelyek szerinted jobban meg tudnák mutatni a BTK sokszínűségét?

Mindenképpen szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni a fordított cikkekre, amelynek folyamata már el is indult. Nem szeretném, ha a magazin tartalma sablonossá válna és olyan írások jelennének meg, amelyeket esetleg el sem olvasnak. Emiatt szükségesnek tartom, hogy egyeztetést folytassak a tudományos- és diákjóléti ügyekért felelős referenssel, hogy a hallgatók körében közvélemény-kutatást készítsünk annak feltérképezésére, valójában milyen témák érdeklik őket. Ez jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a magazin tartalma még sokszínűbbé és az olvasók számára relevánsabbá váljon.

Mennyire tartod fontosnak az online jelenlétet és az új tartalmi formátumokat? Van-e olyan irány, amiben kifejezetten szívesen kísérleteznél?

Kiemelten fontosnak tartom az online jelenlétet, hiszen maga a magazin is digitális formában működik. Természetesen minden évben nagyon izgalmas elkészíteni a nyomtatott formátumban megjelenő gólyaszámot, így azzal mindenképp szeretnék kísérletezni. De mivel egy évben, csak egyszer szoktunk fizikai nyomtatványt kiadni, ezért elengedhetetlen, hogy az online felületünk átlátható, jól strukturált és könnyen kezelhető legyen. A közösségi média platformjainkon rendszeresen megosztjuk a frissen megjelent cikkeket és közleményeket, így a teljes munkánk az online térben válik láthatóvá. Az online jelenlét nemcsak a magazin működésének alapja, hanem a mindennapjaink természetes része is: itt kommunikálunk egymással, és ezeken a felületeken vagyunk folyamatosan aktívak.

Hogyan szeretnéd megszólítani azokat a hallgatókat, akik eddig nem igazán olvasták vagy követték a magazint?

A közvélemény-kutatás véleményem szerint jelentős segítséget fog nyújtani a magazin fejlődésében. Vannak olyan olvasók, akik azért nem követik rendszeresen tartalmainkat, mert az eddigi témák – például a sport, a főzés vagy a sorozatok – nem keltették fel az érdeklődésüket. Egy átfogó felmérés segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a hallgatók többsége milyen témákat szeretne viszontlátni, és ennek alapján tudatosan megtervezhetjük a következő hónapok tartalmait. Az új weboldalunk elindításával már most is szélesebb közönséget érünk el, ugyanakkor ezen a téren még bőven van lehetőség a fejlődésre. Célunk, hogy tovább finomítsuk azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyabban tudjuk bevonni és megszólítani az olvasókat.

Az interjúból egyértelműen kiderül, hogy a főszerkesztői munka sokkal többről szól, mint pusztán cikkek szerkesztéséről vagy témák kiválasztásáról: az emberek, a motiváció és a közösség iránti elkötelezettség ugyanolyan fontos. Emma hozzáállása és lelkesedése lehetővé teszi, hogy a PécsiBölcsész Magazin folyamatosan megújuljon, megőrizve az egyetemi hagyományokat is. Az online tartalmak, a változatos témák és az olvasói igények figyelembevétele mind azt szolgálják, hogy a magazin minden hallgató számára érdekes, releváns és inspiráló olvasmány legyen.

Fotók: Péter Barbara