„Svájccal és Angliával egyidőben térünk vissza…” – interjú Dr. habil. Sipos Norberttel és Kovács-Samu Évával az Erasmus+ visszatéréséről
- október 13-án az Európai Unió hivatalosan is feloldotta a magyar egyetemeket érintő korlátozásokat, így négy év után ismét megnyílhat a lehetőség minden magyar egyetemista és kutató számára, hogy részt vegyen az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban.
De mit jelent pontosan az Erasmus+ program visszatérése a magyar egyetemisták számára?
Többek között erről beszélgettünk a Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Igazgatóságának két munkatársával: Dr. habil. Sipos Norberttel, az Európai Programok igazgatóhelyettesével, valamint Kovács-Samu Évával, a Mobilitási Programok Iroda Erasmus+ programért felelős intézményi asszisztensével.
Kezdésként be tudnák mutatni röviden az Erasmus+ programot?
Sipos: Az Erasmus+ az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, amely lehetőséget biztosít az európai polgárok számára, hogy külföldön tanuljanak, képezzék magukat, munkatapasztalatot szerezzenek vagy önkénteskedjenek. Ennek a programnak egy kis része foglalkozik a felsőoktatással, amelybe többek között a külföldön eltöltött egy vagy két féléves tanulmányok, a rövid mobilitási programok, a szakmai gyakorlatok, valamint az oktatói és az adminisztratív mobilitás tartoznak. A program elsődleges célja a felsőoktatás szempontjából a kurzuskínálat bővítése, az egyetemi infrastruktúrák fejlesztése, a sokszínű európai identitás és kapcsolatok erősítése, a globálisan is versenyképes tudás átadása és fejlesztése. Az Erasmus+ struktúrája három fő pályázati kategóriára, kulcstevékenységre (KA) épül. Mi a mobilitási alprogrammal, a KA1-gyel foglalkozunk, amelyben az Európán és az EU-n kívüli mobilitás a KA171-be esik, míg az Unión belüli mobilitás a KA131 nevű alegységbe/alprogramba tartozik, a kivitelezés ezeken keresztül valósul meg. Ezek a kapcsolatok a hallgatók számára a korábban már említett, globálisan is versenyképes tudást, az egyetemek számára pedig közös kutatási kapacitást és nemzetközi súlyt adnak. Ez egy kicsit bonyolultnak tűnhet, de a hallgatók számára a lényeg az, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatásának köszönhetően külföldi tanulmányokat végezhetnek. Ezeknek a forrásoknak és az abból fakadó lehetőségeknek elvesztése nagy problémát okozott az elmúlt években a magyar alapítványi egyetemek számára, melyet részben saját forrásból, illetve a kormány által finanszírozott Pannónia Ösztöndíjprogrammal igyekeztek kompenzálni. Nagyon örülünk, hogy újra lehetőséget kaptunk az Erasmuson belüli mobilitási programokra, melyek keretében Magyarországon három, korábban a programból kizárt egyetemen a hallgatók már tavasszal részt tudnak venni Erasmus hosszú távú tanulmányi mobilitáson, köztük a PTE-en is, mivel az elsők között hirdettük meg ezt a lehetőséget.
Svájccal és Angliával egyidőben térünk vissza a programba, ez nemzetközi szinten elég jól hangzik.
Említette a Pannónia Ösztöndíjprogramot. A hallgatók számára fontos kérdés lehet, melyek a legfontosabb különbségek a Pannónia és az Erasmus+ program között?
Sipos: Talán a legfontosabb az, hogy az Erasmus KA131 alprogram keretében csak Európán belül lehet utazni, míg a Pannóniával a távolabbi országokba, például Koreába, Japánba vagy akár az Egyesült Államokba is sokkal kötetlenebb és szabadabb formában juthattak el, mint az Európán kívüli utazásokat lehetővé tevő KA171 részeként. 2027-ben még biztosan marad a Pannónia, de szeretnénk, hogy a későbbiekben is tovább fusson az Erasmus+ mellett valamilyen formában, komplementer programként. A Pannóniához hasonló, az Erasmusnál rugalmasabb program igénye már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, a 2022-es EU-s döntés a megvalósítás folyamatát gyorsította fel. A Pannónián belül, többek között egyszerűbb rövidtávú programokon részt venni, mint például konferenciákon vagy workshopokon, illetve elméletben a hallgatók bármelyik egyetemre kimehetnek, ha a fogadó oldalról nyitottak a kapcsolatra, akár meglévő, akár új együttműködés keretében. Ráadásként, a hallgatók a Pannónián keresztül az úgynevezett kiválósági ösztöndíjjal a világ 250 legjobb egyetemének egyikére is kiutazhatnak tanulni, de ebben az esetben a követelmények magasabbak. A kiválósági ösztöndíjjal tényleg csak a legjobb hallgatóinkat tudjuk küldeni, de esetükben az ösztöndíj összege mellett minden egyéb költséget is megtérítünk (beleértve akár a több ezer euró vagy dollár tandíjat is), valamint fedezzük a lakhatási és utazási kiadásaikat.
Másik fő különbség a támogatás forrása és pénzneme. A Pannónia kifizetése forintban történik, amelynek fedezetét a magyar állam biztosítja, míg az Erasmus+ esetében a támogatás euróban érkezik, és az Európai Unió finanszírozza. Míg az Erasmus+ programnál a hallgatók indulás előtt a teljes ösztöndíj 80%-át kapják meg, addig a Pannónia program a támogatás 90%-át fizeti ki előre. A fennmaradó 20%-os, illetve 10%-os részlet mindkét esetben biztonsági garanciaként szolgál, mely összegeket a kinti félév sikeres leigazolása után utaljuk át.
Nem lehet kijelenteni azt, hogy az egyik program jobb lenne, mint a másik, mivel más célt szolgálnak, egymást kiegészítik. Ezért is szeretnénk, hogy mindkettő lehetőség fennmaradjon.
Milyen nyelvi elvárásoknak kell megfelelniük a hallgatóknak?
Sipos: A fogadó intézmény által előírt nyelvet kell figyelembe venni. Ez többnyire az angol, esetenként a német. Az oktatás az esetek többségében a meghirdetett nyelven fog zajlani, ettől csak Olaszország, Spanyolország, Portugália és Franciaország szokott eltérni. Ezeknél az országoknál gyakran előfordul, hogy a képzés hivatalosan megjelölt nyelve mellett, – néha helyette -inkább a saját nyelvüket használják. Az ebből fakadó kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerű ezeknek a célországoknak a nyelvét ismerni. A többi országnál ilyen probléma nem szokott előfordulni. Nyelvi szint szempontjából szükséges minimum egy középfokú nyelvvizsga, a magasabb nyilván előnyösebb, de a legtöbbször elegendő a közép. Lehet, hogy kicsit nehézkesen indul a dolog, de idővel bele tud jönni az ember. Senki se profi nyelvtudással megy ki, ez nem is elvárás, a kurzusokon is sok, a célországtól eltérő nemzetiségű tanuló van, a nyelvet ők se tökéletesen beszélik. Az a fontos, hogy a hallgatók valamilyen módon meg tudják egymást érteni és a kint felvett kurzusokat teljesíteni. A mobilitási programok egyik fő célja pont a kommunikációs kompetenciák fejlesztése.
Az Európai Unió minden Erasmus+ hallgatónak még kiutazás előtt biztosít egy online ingyenesen elérhető nyelvi támogatást, az OLS-t (Online Language Support). A hallgatóknak először egy szintfelmérő tesztet kell kitölteniük, majd annak eredménye alapján személyre szabott segédanyagokat kapnak a képzés hivatalos nyelvének fejlesztéséhez. Emellett a célország nyelvének elsajátításához is elérhetőek anyagok, akár a teljesen kezdő szintről is lehetőség nyílik a nyelvtudás fejlesztésére.
Egy külföldi mobilitási programra való jelentkezést érdemes jóval korábban megtervezni, így a szükséges nyelvi szint elérése sem jelenthet különösebb nehézséget. Úgy gondolom, hogy akár néhány hónap is elegendő lehet a felkészülésre, csak akarat kérdése. Előfordult már olyan eset is, amikor valaki 10-12 hét alatt jutott el a teljesen kezdő, szinte nulla szintről a középfokú nyelvtudásig. Persze ez a kivétel. Úgy látjuk, hogy a mai fiatalok sokkal magabiztosabban mozognak az idegen nyelvek terén, így összességében a nyelvvizsga nem szokott problémát okozni.
Milyen szakmai gyakorlati lehetőségeket kínál az Erasmus+ program, és hogyan zajlik ezek megszervezése?
Kovács-Samu: Jelenleg az Erasmusban a külföldi szakmai gyakorlat meghirdetésére a PTE-n még várni kell, de mindenképpen lesz rá lehetőség, tervben van. A gyakorlati helyet elsősorban a hallgatónak kell megkeresnie önállóan, proaktív módon. Azt szoktam mondani, hogy merni kell nagyot álmodni, a neten keresztül a kiszemelt helyekre beadni a jelentkezést, egy önéletrajzot és egy motivációs levelet. Aki a biztonságra utazik, azoknak a kifejezetten hallgatókra szakosodott közvetítő cégeket ajánljuk. A gyakorlati helyek megtalálásában a PTE-n belül leginkább a kari koordinátorok, illetve az oktatók tudnak segítséget nyújtani, hiszen a kari bilaterális szerződések nagy része az általuk kialakított partnerkapcsolatok alapján jöttek létre. A Mobilitási Iroda elsősorban a gyakorlat adminisztratív folyamataiban vesz részt, mi a jogi-pénzügyi részleteket intézzük, például a hallgatói szerződéseket és az ösztöndíj folyósítását. Fontos, hogy a mobilitásnak legyen valamilyen érdemi haszna, kell, hogy fejlesszen valamilyen, a hallgató szakterületébe illő képességet. A hallgatók általában 62-63 napot szoktak így külföldön tölteni, leginkább nyáron, mivel ilyenkor nem kell egyéni tanrendet kérvényezni.
Van lehetőség a diploma megszerzése után is ilyenfajta gyakorlaton való részvételre?
Sipos: Elsősorban a még tanuló hallgatók számára áll fenn ez a lehetőség, mivel a pályázat benyújtásának egyik feltétele az aktív hallgatói státusz, ez kötelező. Emellett a PTE érdeke is azt kívánja, hogy a hallgatók ezzel lehetőleg még a diploma megszerzése előtt éljenek.

Hallottam egy hibrid mobilitási formáról is, az úgynevezett Blended mobilitásról, erről mit tudnának mondani?
Sipos: Ezeket a szakmai gyakorlatokhoz hasonlóan jelenleg még nem hirdettük meg, mivel most térképezzük fel az intézményi lehetőségeinket. Az Erasmus+ által kínált Blended mobilitáshoz általában kettő vagy három egyetem együttműködése szükséges, egy adott területre vagy tudásanyagra koncentrál és két részből áll: van egy online része és egy rövid fizikai része, ez valósul meg külföldön. Az online szakaszban a résztvevők az elméleti alapokat sajátítják el, illetve 4-5 fős csoportokban kapnak egy projektmunkát, amin már ebben a szakaszban elkezdenek dolgozni. A fizikai fázis csak néhány napig, nagyjából egy hétig tart, amikor is a hallgatók workshopokon, gyakorlaton, terepmunkákon vesznek részt, valamint befejezik a tanulási folyamatot és a közös projektet. A kurzus végi számonkérés változó lehet, ezt az adott kiírás részletezi. Az ilyen típusú mobilitási projektek nagyon szigorúan szabályozottak, és az a tapasztalat, hogy ezek a többihez képest kevésbé népszerűek, ezeket igyekeznek rugalmasabbá tenni. Ezek fejlesztésében még rengeteg munka szükséges, uniós szinten is, nemcsak a szakaszok optimalizálása és szabályozása szempontjából, hanem a várt kompetenciák fejlődése és a pénzügyi hatékonyság szempontjából is. Az EU-ban határozott szándék van erre, így a jövőben várhatóan több ilyen lehetőség adódik.
Van mód az ösztöndíj mellett valamilyen kiegészítő pénzügyi támogatást igénybe venni?
Sipos: A PTE tavaszi Erasmus+ részképzésén az arra jogosult hallgatók havi 250 euró esélyegyenlőségi kiegészítést kérhetnek. Ilyen támogatást kaphat például egy nagycsaládban élő, illetve árva vagy félárva hallgató, de az is, akinek tartós betegség nehezíti a kiutazását. A teljes jogosultsági listát és az igazolás módját érdemes már a tervezéskor megnézni. Fontos kiemelni azonban, hogy ez a támogatás nem jár automatikusan, hanem a sikeres mobilitási pályázat elnyerése után erre külön pályázatot kell benyújtani. Fogyatékosság vagy tartós betegség miatt a mobilitás során felmerülő igazolt többletköltségekre külön támogatás is igényelhető. A cél az, hogy a nehezebb helyzet se legyen visszatartó erő, és minél többen vehessenek részt a külföldi mobilitáson.
Az esélyegyenlőségi támogatás mellett minden hallgatónak lehetősége van utazási támogatást igénybe venni, viszont itt is van különbség a Pannónia és az Erasmus között. A Pannónia esetében maga az egyetem, saját forrásból biztosít kiegészítő utazási támogatást 2000 km feletti légvonalbeli távolságok esetén, sávosan. A tapasztalatok szerint ez jelentősen megkönnyíti a mobilitás megvalósítását. A Pannónia kiválósági ösztöndíj esetében a teljes utazási költséget fedezzük.
Az Erasmus+ utazási hozzájárulásánál a távolság és az utazás módja számít. A pécsi kiírás például az 500–1999 kilométeres sávban normál utazásra 309, zöld utazásra 417 eurót határoz meg. A sávot a Pécs és a fogadó intézmény közötti egyirányú légvonalbeli távolság adja, az egyszeri hozzájárulás az oda-vissza útra szól. A zöld díjtétel igénybevételéhez a teljes oda-vissza utat fenntartható közlekedési eszközzel, például vonattal vagy távolsági busszal kell megtenni, a jegyeket pedig meg kell őrizni.
Érdemes azonban újra megemlíteni, hogy az Erasmus+ elsősorban az Európán belüli mobilitásra vonatkozik, a távolabbi utazásokat leginkább a Pannónia biztosítja.
Hogyan tudják a hallgatók összeegyeztetni a külföldi tanulásukat az otthoni tanulmányaik teljesítésével?
Sipos: A kérdés jogos, mivel a diplomaszerzés eltolódásától való félelem szokott az egyik legfőbb visszatartó tényező lenni. Mindhárom fél, vagyis a hallgató és a két felsőoktatási intézmény még a kiutazás megkezdése előtt aláír egy szerződést, a Learning Agreementet, ami jogi garanciát nyújt a külföldi intézményben szerzett kreditek hazai elismerésére. Ha a hallgató adott szakjának kötelező tantárgyait nézzük, akkor az elfogadás szempontjából az itthoni oktató a döntő, de intézményi szinten is van törekvés a rugalmasságra. Eleve olyan partnerekkel kötjük a szerződéseket, ahol nagyok az egyezések, de ahogyan azt már korábban is említettem, ezeket a mobilitási programokat folyamatosan felülvizsgálják, fejlesztik, optimalizálják. Általános szabály, hogy az elfogadtatásnál elég, ha a külföldi kurzus tematikája 75%-ban lefedi az itthoni kötelező tárgyat, de igyekeznek minél rugalmasabban kezelni ezt. Tehát ha például külföldön marketinget tanul az ember, azt szinte biztos, hogy itthon is elfogadják. Az összeegyeztethetőségben a nemzetközi kurzusok bővülése is sokat segített. A kiutazás előtt érdemes egyeztetni az itthoni tárgy oktatójával vagy felelősével, és az elfogadásról egy előzetes ígérvényt is kiállíttatni. Korábban a hallgatóknak még jó néhány tárgyból kellett itthon is vizsgázniuk, ez a legtöbb esetben drasztikusan lecsökkent, egyre-kettőre. Ezek teljesítésére akár a vizsgaidőszak meghosszabbításának lehetőségét is igénybe lehet venni.
Ha a külföldi tartózkodás alatt valamilyen probléma merül fel, kitől tudnak a hallgatók tanácsot/segítséget kérni?
Kovács-Samu: Leginkább a külföldi egyetem koordinátorától, a kinti tartózkodás alatt ő a legfontosabb segítő. A második legfontosabb szereplő a küldő egyetem nemzetközi koordinátora, ez esetben mi vagyunk, mivel mi is folyamatosan tartjuk a kint lévő hallgatóinkkal a kapcsolatot, főleg akkor, ha valamilyen rendkívüli helyzet alakul ki. Például Franciaországból most 1-2 hetente kérünk valamilyen visszajelzést a hallgatóinktól. Kiutazáskor javasoljuk, hogy a Konzulinfo applikáción keresztül regisztráljanak a hallgatók, így akár naprakész információhoz juthatnak az adott országban fennálló esetleges veszélyhelyzetekről, illetve a kormányzati szervek tudnak róluk, hogy kint tartózkodnak. Ezeken kívül számos online egyetemi Erasmus csoport létezik, ahol a hallgatók maguk segítik egymást információval vagy szervezik meg közeljövőbeli életüket, programjaikat. Ezek közül legismertebb az Erasmus Student Network (ESN), amely egy olyan önkéntes, egyetemi hallgatókból álló hálózat, akik kifejezetten a nemzetközi cserehallgatók beilleszkedését segítik, mind tanulmányi, mind közösségi, szociális területen, emellett helyenként mentorprogramot is működtetnek. Érdemes még a kiutazás előtt tájékozódni a mobilitas.pte.hu oldalon elérhető hallgatói beszámolókból, melyek sokat segíthetnek egy adott országban való eligazodásban, beilleszkedésben.
Hol tudnak leginkább érdeklődni a hallgatók a külföldi tanulmányi lehetőségekről?
Sipos: Leginkább a karokon, a kari honlapokon és a kari koordinátoroktól. Ők minden fontos információval rendelkeznek, mindenben tudnak tájékoztatást nyújtani. Emellett a tanszékek és az intézetek oktatóitól, korábbi mobilitáson részt vett hallgatóktól, vagy tőlünk, például a mobilias.pte.hu-n. Rendszeresen jelen vagyunk a nagyobb egyetemi eseményeken, mint például az orientációs napokon, egyetemi börzéken, egyéb hallgatói eseményeken. A kollegák rendkívül segítőkészek, megítélésem szerint a hallgatók támogatásában felülmúlnak minden elvárást. Idén ősszel második alkalommal került megrendezésre az ÁOK Aulában a PTE Mobilitás Börze, melyet kifejezetten a mobilitási lehetőségekről való tájékozódási céllal hoztunk létre. Kiállító partnerek között voltak a PTE ezzel foglalkozó egységei mellett nagykövetségek, mobiltásokkal foglalkozó civil szervezetek, nyelvvizsga központok, de külön standja volt a Tempus Közalapítványnak is. Ők látják el többek között a magyarországi Erasmus mobilitások központi koordinációját.
Ha szeretnétek külföldön kamatoztatni a tudásotokat, új embereket megismerni, vagy egyszerűen csak világot látni, az Erasmus+ és a Pannónia Ösztöndíjprogram remek lehetőséget kínál mindehhez, legyen szó egy közeli európai országról vagy egy távolabbi úti célról! A lehetőségek tárháza igen széles, de fontos, hogy már a pályázat beadása előtt elkezdjétek megtervezni a külföldi féléveteket. Az egyetem célja, hogy minél több hallgató élhessen a külföldi ösztöndíjprogramok nyújtotta lehetőségekkel, úgyhogy mindenképpen érdemes belevágni. Én biztosan élni fogok vele!
Fotók: Gulácsi Csilla