A PTE Támogató Szolgálata különleges helyet foglal el a szívemben, sokat segítettek az egyetemi életem belendítésében. Nagyon figyelmes emberekről beszélünk, akik nemcsak a szakmájukban kiválóak, hanem a magánéletükben is tiszta és rendes lélekkel vannak megáldva.
Magdali Csaba, a Támogató Szolgálat főkoordinátora megkeresett engem, hogy nem tudnék-e valamilyen vitorlázással kapcsolatos programot ajánlani nekik. Sokat gondolkodtam, hogy mi lehetne a megoldás, aztán eszembe jutott a Tihanyi Hajós Egylet, melynek már négy éve lelkes tagja vagyok, és a LáriFári Alapítvány, akikkel az egylet minden évben szervez egy jótékonysági napot.
Megkérdeztem Rutai Andit és Rutai Istvánt, a THE vezetőit, hogy mit szólnának ahhoz, ha a pécsi Támogató Szolgálatot igénybe vevő hallgatók, valamint az ott dolgozó és segítő pedagógusok ellátogatnának a LáriFári segítségével a csodás tihanyi kikötőbe. Egyből kaptak is a lehetőségen, és felvették a kapcsolatot Hosszú Adrienn-nel, az alapítvány megálmodójával.
Június 26-án megvalósult a program, melyen sok hallgató és pedagógus tudott részt venni. A hangsúly a vitorlázáson volt, amelynek lebonyolításában a THE versenyzői segítettek: Németh Domonkos, aki a PTE ETK hallgatója, nem mellesleg kiváló hazai és nemzetközi eredményeket ért el eddigi élete során; Vida Peti, aki Agárdon kezdte a vitorlázó pályafutását, mára már többszörös magyar bajnok. A Kádi Patrícia – Rutai Tomi vegyespáros is jelen volt és segítette a vízi mozgalom gördülékenységét. Szűcs Ábel is nagyban hozzájárult a nap sikeréhez, aki amúgy Domával versenyzik egy mezőnyben, emellett káprázatos fényképeket és videókat is készít.
Voltak szülők, akik szintén nagy segítséget nyújtottak a program során. Ilyen volt például Dr. Farkis Tímea, akinek a neve ismerős lehet a PTE olasz tanszékének életében, és kedves férje, Kendeh Gusztáv, aki pedagógusként általános iskolás nehéz sorsú gyermekekkel foglalkozik Keszthelyen. A segítők mellett a hajó tulajdonosokról sem szabad megfeledkezni, hiszen az ő vitorlásaik és szakmai tudásuk segítségével valósult meg a program.Az utánpótlás és a tulajok bevonása a programszervezésbe egy igen nemes feladat, ugyanis – hogy Andi szavaival éljek – ,,érzékenyíteni kell a fiatalságot”.
A programban látás-, hallás- és mozgássérült emberek vettek részt abból a célból, hogy ők is belekóstoljanak a mások számára könnyen elérhető és kezelhető sportokba, vagy akár a hétköznapi életbe.
Még az esemény előtt szerencsém volt találkozni és beszélgetni a PTE-n tanuló hallgatókkal, akik rendkívül jó humorral, irigylésre méltó életkedvvel és elképesztő lelkesedéssel tartottak beszámolót az Erasmus programról, utazásokról, és úgy általában a mindennapjaikról.
Nagyon nagy szeretettel és boldogsággal tölt el, hogy az egylet, ami felnevelt, és ráerősített a dolgok többszempontú megközelítésére, nyitott felém, sőt, örömmel fogadta a kérdésemet. Nem mellesleg elképesztő büszkeséggel és jó érzést ad, hogy olyan emberek részesülhettek ebben a csodás megmozdulásban, akiknek lehet, hogy soha nem lett volna lehetőségük ellátogatni egy takaros balatoni kikötőbe, hogy életükben legalább egyszer vitorlázhassanak.
Szeretem a gondolatébresztő eseményeket, amelyek bevonják mind az ifjúságot, mind a felnőtteket. Sok tihanyi hajótulajdonosjelezte Andi felé, hogy nem is tudták, hogy ennyire jó érzés adni abból, ami nekik természetes, ugyanakkor másnak még az sem biztos, hogy felmerülő gondolat lehet. A törődés és a figyelmesség talán az egyik legfontosabb dolog a mai társadalomban. Sajnos nem mindig tudják az emberek, hogy mi hiányzik mindennapjaikból. A legtöbb szomorú és gondterhelt ember a szürke hétköznapok körforgásában lehet, hogy csak egy mosolyra vágyik.
A LáriFári Alapítvány évek óta támogatja a nehéz élethelyzetben lévő gyermekeket, felnőtteket. Bátran fel lehet keresni őket, mert egy nagyon fiatalos, lendületes, értelmes és kedves csapat bújik meg a LáriFári név mögött.
Képek forrása: LáriFári Alapítvány Facebook oldala
