1367

„Mindent a táncnak köszönhetek!” – Interjú Takács Titanillával, a PTE Egyetemi Kultúráért Díj nyertesével

Takács Titanilla a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának végzős hallgatója. Két éven keresztül a kar Hallgatói Önkormányzatának programszervezői referenseként tevékenykedett, mely idő alatt rengeteg program és tábor valósult meg a kezei által. Sokadik évfolyam anyukájaként rendszeresen részt vett az instruktori feladatokban is, és segítette a gólyákat az egyetemi életük megkezdésében. Szabadidejét a néptáncnak és a magyar hagyományőrzésnek szentelte. Kiváló művelője és oktatója ennek a mozgásformának. 

Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésemet! Mit nyertél és hogyan kell elképzelni egy ilyen egyetemi kitüntetést?

Köszönöm a megkeresést. 2023. szeptember 1-én a Pécsi Tudományegyetem Centenáriumi Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülésre kaptam meghívást, melyen az Egyetemi Kultúráért Díjat vehettem át. Nagy megtiszteltetés volt számomra részt venni ezen a rendezvényen. Ezúton is köszönöm az egyetem vezetőségének, hogy engem választottak erre a díjra! Az elismerő oklevél mellett egy fa burkolatú porcelán emlékplakettet kaptam, mégis a legnagyobb kincs számomra maga az elismerés. Köszönöm a felterjesztést a Gyógyszerésztudományi Karnak!

A PTE polgárai számára a YouTube-on élő közvetítés formájában látható volt a tanévnyitó ünnepség. Milyen érzéseket keltett benned, hogy mindezt élőben élhetted át? Más volt a helyszínen végighallgatni a ceremóniát?

Hihetetlen érzés volt részese lenni egy ilyen hivatalos eseménynek. A Szenátus előtt átvenni egy kitüntetést, mely a befektetett munkám gyümölcse, életre szóló élmény marad. Minden hallgatótársamnak ajánlom, ha nem is látta az élő közvetítést, nézze vissza! Rektor Úr, Államtitkár Úr, Polgármester Úr, Kuratóriumi Elnök Úr, és nem utolsósorban az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Elnökének beszéde olyan gondolatokat tartalmazott, mely minden ember számára megfontolandók, tanulságosak. Ha egy tanácsot megfogalmazhatok diáktársaimnak: tegyetek meg mindent a céljaitokért, bátran vágjatok bele új kalandokba, ragadjátok meg a lehetőségeiteket, hogy végül ti is ott ülhessetek a legnagyobbak között! 

„Kiemelkedő táncművészeti, kulturális tevékenység” – ez áll a neved alatt. Kérlek mesélj nekünk erről! Hogyan találkoztál a néptánccal, milyen út vezettet a kezedben lévő díjig? 

A népművészettel egészen fiatalon, gyermekként találkoztam népdaléneklés formájában. Eleinte ezzel szerettem volna mélyebben foglalkozni, viszont a néptánc világa elcsábított. Bekerültem a Tamási Pántlika Néptánc Együttesbe, mely jó döntésnek bizonyult, hiszen a mai napig tagja vagyok. A hagyományőrzés az életem részévé vált, töretlenül, lassan 15 éve tart ez a szerelem. A rengeteg gyakorlás és fáradalmas próbák a versenyeken meghozták a gyümölcsüket. Az elnyert díjaim által megtanultam megbecsülni magam. Kitartás, elhivatottság mellett a mindennapi megjelenésem is formálta. Hétvégéim szerves részévé vált a színpad és a közönség elismerő tapsa. Köszönöm a hat éves önmagamnak, hogy rálépett a tánc ösvényére, és önmagam kifejezőeszköze lett ez a mozgáskultúra! Mindent a táncnak köszönhetek!

Említetted, hogy versenyeken vettél részt. Milyen megmérettetési lehetőségei vannak egy néptáncosnak?

Alapvetően két formációból választhat az, aki szeretne kritikát kapni neves szakemberektől. Csoportosan koreográfiával állnak ki a táncosok a színpadra, és közösen adják elő műsorukat. Szerencsére egy ambiciózus közegben táncolok, ezért gyakran keressük a lehetőséget a minősítésekre. A másik kategória a szólótáncversenyek világa, ahol egy pár állhat zsűri elé. Ilyenkor az egyén nagy hangsúlyt kap, és a kritikusok szeme nagyobb eséllyel szegeződik egy-egy szereplőre. Fontos a kiállás, folklorisztikai hitelesség, énekhang és a zenekarral való összhang. Ezek alapján fogalmazzák meg a bírák véleményüket, ez egy összetettebb, több részből álló folyamat. Sok ilyen versenyen részt vettem már pályafutásom során, ezek közül a Baranya Megye Kiváló Ifjú Táncosa díjra és az Országos Bukovinai Székely Szólótáncversenyen elért első helyezésemre vagyok a legbüszkébb. Táncosok, akik olvassátok ezt a cikket, vágjatok bele a versenyfelkészülésbe, hiszen a fejlődésetek hatalmas lehet, és felejthetetlen élményeket élhettek át!

Hogyan tovább, mik a terveid a jövőre nézve? Folytatod a megkezdett utat?

Mindenképpen szeretnék a néptánccal foglalkozni továbbra is. Egészen elképzelhetetlennek tartom az életemet nélküle. Természetesen még van hova fejlődnöm, szeretnék jobb és jobb lenni. Versenyekben gondolkodom továbbra is, hiszen ez ad igazi visszacsatolást a teljesítményemre. Tanítással is szépen lassan elkezdtem foglalkozni: az egyetemen tartunk tánckurzust az öcsémmel. Várunk mindenkit szeretettel, aki érdeklődik a néptánc iránt! 

Kiemelt fotó: Csortos Szabolcs (UNIV Pécs)