Volt egy osztálytársam középiskolában, aki nem szerette a karácsonyt. Azt mondta, álszent dolognak tartja, hogy karácsonykor hirtelen nagy a szeretet és az odafigyelés, és ajándékkal halmozzuk el egymást. De mi van ez év maradék 363 napjával? Valahol érthető a gondolata, de úgy érzem, hogy rossz oldalról közelítette meg ezt a gesztust. Nem arról van szó, hogy csupán ekkor vagyunk szeretetteljesek egymással, hanem arról, hogy ekkor igazán.
Kilépve a mindennapok rohanásából, megpihenve a karácsonyi időszakban „legálisan” fordíthatunk extra időt magunkra és a szeretteinkre. Ahhoz pedig, hogy a legboldogabbá tegyük a számunkra fontos embereket – és ezen a különleges napon olyan ajándékkal lephessük meg őket, amire tényleg vágynak –, egyáltalán nem elhanyagolható az év többi 364 napja. Ha valakit szeretünk és odafigyelünk rá, egész évben monitorozzuk igényeit és a dolgokat, amik boldoggá teszik. Így van az, hogy karácsonykor, mikor minden csoda lehetséges, a legjobbat tudjuk nyújtani egymásnak.
Persze még teljes odafigyelés mellett is előfordul, hogy tanácstalannak érezzük magunkat az ajándékokat illetően, és ez teljesen rendben van. Mikor hirtelen ott állunk karácsony küszöbén, sokszor még azt a kérdést is nehéz megválaszolni, hogy mi magunk mit szeretnénk. Mikor pedig próbáljuk felidézni az elmúlt év beszélgetéseit, történéseit, a sok emlék közt nem mindig leljük meg egyből az éppen szükségeset. Szerencsére azonban a boltok kirakatából már október végétől kacsintgatnak ránk a mikulások és angyalkák, így nem kell aggódnunk az idő szűke miatt. Mikor tanácstalanok vagyunk az ajándékokat illetően, jó csak bolyongani az üzletekben és a túlárazott karácsonyi vásárokban. Ezek nem bevásárló körutak, hanem inspirációgyűjtések. Mert rengeteg ihletet gyűjthetünk csupán azzal, ha hagyjuk, hogy átjárjon minket a karácsony szelleme. A fényárban úszó utcák, a forralt bor és a sültgesztenye illata, a csillogó díszektől roskadozó fák.
Személy szerint én igazán szoktam örülni, amikor valami kézzel készített ajándékot kapok, és szerencsére a barátaim is hasonlóan éreznek ebben a kérdésben. Így, amikor a boltokban sétálok, sokszor már nem is kész tárgyakat látok a kirakatokban, hanem alapanyagokat. Az ajándéktárgyakat elemeire bontva keresem az elkészítési potenciált bennük. Akkor sem kell aggódnunk, ha nem vagyunk művészek, ha a kézügyességünk nem a legjobb. A DIY ajándék nem csak egy ajándék, hanem egy gesztus. Figyelem, idő és a tudat, hogy amíg dolgozott rajta a másik ember, addig is ránk gondolt.
Kedveskedni azonban nem csak tárgyakkal és dicsérő szavakkal lehet! Az együtt töltött minőségi idő is számít. A karácsony varázsa abban rejlik, hogy ilyenkor összegyűlik a család és zavartalanul együtt tölt pár napot, meglátogatja a távolabbi rokonokat, szeretteket. Esznek, isznak, jól mulatnak. Sok helyen halászlé és mákos guba után még társasjáték és kártya is kerül az asztalra. És ugyebár nincs karácsony filmek nélkül. Este bekuckózni az újonnan kapott bundás zokniban, a friss pihe-puha pléd alá és megnézni akár egy karácsonyi klasszikust, akár egy újonnan megjelent filmet nincs is kellemesebb érzés. A minőségi, együtt töltött idő pedig nem ér véget a karácsonnyal! Szerencsére a Mikulás puttonyába rengeteg élmény belefér. A csomagolópapírok alól, a díszdobozokból nem csak ajándéktárgyak kerülhetnek elő, hanem apró jövőbeli élmények. Egy színház-, egy koncert-, egy mozijegy, egy kalandpark, egy sörfürdő, egy masszázs és még sorolhatnánk. Mikor élményt ajándékozunk valakinek, azzal ígéretet is teszünk. Kimutatjuk, mennyire fontosnak tartjuk a kapcsolatunk hosszú távú ápolását.
Valójában nem is feltétlen a karácsony estéje, az ajándéknyitás pillanata az, ami a legizgalmasabb ebben az időszakban, ez mind csak a csillag a fenyőfa tetejére. Onnantól, hogy belépünk az első karácsonyi üzletbe és vizslatva körbe járjuk, minden pillanat megszépül. A karácsonyhoz hosszú és fényekben pompázó út vezet. Mikor vadásszuk az ajándékokat, mindenben a szeretteinket látjuk, zsong a fejünk az ötletektől. Mikor pedig megleljük a legtökéletesebb meglepetést, a szívünk majd kiugrik és izgatottan ver, amíg meg nem látjuk, ahogy a gazdája szeme felcsillan, mikor 24-én lerántja róla a karácsonyi leplet.
Grafika: Munkácsi Zsófia
