Bizonyára a legtöbben úgy vagyunk vele, hogy mihelyt véget ér a nyári vizsgaidőszak, azzal a lendülettel dobjuk is félre a tanulnivalót és próbáljuk elfelejteni az átélteket a nyári hónapokban. Nem csoda, hiszen az agyunknak is szüksége van kikapcsolódásra, és ki is kell pihenni a megpróbáltatásokat. Ám ha túl hosszú ideig nem nyúlunk a tananyaghoz és teljes mértékben hanyagoljuk azt, az új szemeszterben annál nehezebb lesz újra visszarázódni a tanulásba. Mi tehát az arany középút? Cikkünkben erre próbálunk választ keresni.
Kezdjük a kontra érvekkel. Nyáron mégiscsak a pihenésé a főszerep, egyetemistaként pedig ezt még talán meg is tehetjük. Van, amikor sokkal inkább használ egy igazán nagy pihenés, mint ha tovább erőlködnénk. Ebből a szempontból tökéletes ötlet a nyári hónapok erejéig félretenni a jövőbeli szakmánkat.
Az előző érvhez kapcsolódik, hogy fáradt aggyal nem is lehet igazán hatékonyan tanulni. Lehetséges, hogy a belefektetett idő és energia nem is hasznosulna olyan mértékben, mint ha azt a kipihent, újból erőre kapott elménkbe próbálnánk meg rögzíteni.
Ahhoz, hogy kötelezettség nélkül is kitartóan tanuljunk, bizony nagy önfegyelemre, és nem utolsósorban motivációra van szükség. Ha ez nem magunktól jön, hanem esetleg külső tényezők hatására, netalántán ismerőseinktől azt látjuk, hogy ők folyamatosan bővítik tudásukat, abban az esetben hamar elszáll és értelmét veszti az egész erőlködés. A külső nyomás végtére is nem fenntartható motiváció.
Nem utolsósorban pedig mindennek megvan az ideje. A nyár a pihenés, nyaralás, fesztiválok és a feltöltődés ideje, ezeket a tevékenységeket máskor úgysem űzzük túlzottan. Ha még nyáron is csak tanulnánk, megvan az esélye annak, hogy hamar utolér minket a kiégés. Kár lenne nem kiélvezni a nyarat egy plusz tanfolyam vagy kurzus elvégzése miatt.
Mindemellett érdemes mérlegelni a nyári tanulás pozitív hatásait is, amelyek felett igazán nem lehet elsiklani. Először is nagy előnyt jelenthet a következő félévben, ha nem hagyjuk elhalványulni a már megszerzett tudást. Ha volt egy tárgy, amelyből úgy érezzük, nem mélyült el kellőképp a tananyag, nyugodtan átnézhetjük, átismételhetjük határidők és nyomás nélkül. Valamint az igazán szorgalmasok a következő szemeszterre előre is tanulhatnak.
Mivel nincsenek határidők, szabadon, kíváncsiságból lehet tanulni. Ez pedig nem csak az egyetemi tanulmányokra értendő, bármi újdonságba bele lehet kezdeni: egy új nyelv tanulásába, megtanulhatunk fotózni, akár főzni, valójában bármit, amíg az időnk engedi.
A tanulás ezen formája, amely nem kizárólag csak a szakterületünkhöz kapcsolódik, elősegítheti a mentális rugalmasságot. Olvasás, önismeret, új hobbis, egy új sport – ezek is mind tanulásra ösztönöznek, így pozitív hatást gyakorolnak a személyes fejlődésünkre.
Az egyetemi szakokhoz visszatérve, kifejezetten hasznos, ha a szünidőben elvégzünk egy, a szakmánkhoz köthető tanfolyamot. Ez nem csak jobb szakemberré tesz minket, de jól mutat az önéletrajzunkban is.
Végül pedig segít strukturálni a hosszú nyári napokat. Az egyetemi hajtás után átkerülni a nyári lazább, „semmittevősebb” napokba nagyon furcsa lehet, netalántán még érzelmileg és mentálisan megterhelő is. Ezért is lehet hasznos, ha a laza napirendbe beépítünk egy egy-két órás, nem túl intenzív, de annál hasznosabb tanulós blokkot. Ez még akár a mentális egészségünkre is jó hatással lehet.
Mi tehát az arany középút? Tanuljunk olyasmit, ami érdekel, és ezt ne kényszerből tegyük. Így tudjuk elérni, hogy a kíváncsiság hajtson, és ne a megfelelni akarás, vagy az, hogy mindenképpen „hasznosak legyünk” a nyáron. Ez esetben a motivációnk sem fog elszállni olyan könnyen. Nem kell túlvállalni magunkat, ha kitartóan napi egy-két órát valami új tanulásával foglalkozunk, az bőven elég. Nem utolsósorban pedig hagyjuk, hogy a nyár tanítson nekünk valamit, hiszen van, amit nem csak könyvekből lehet megtanulni, hanem akkor, ha utazunk, kirándulunk, valami újat fedezünk fel, vagy pedig éppen akkor, ha pihenünk, kikapcsolunk és befelé, önmagunkra figyelünk.
