A jókaik (妖怪) ősi szellemek, lények, szörnyek, amelyek nagy szerepet játszanak a japán folklórban. A japán legendákban szereplő különböző lények, szellemek és istenek az ország nagy részét borító erdőket és hegyeket uralják. A japán néprajzkutatók között általánosan elfogadott elmélet szerint a jókaik eredetileg istenként tisztelt szellemlények voltak, amelyek később, közelebb kerülve az emberek világához, mesebeli alakokként jelentek meg a népmesékben és a legendákban.
Számtalan típusban, alakban fellelhetőek, lehetnek a „jó”, de ugyanakkor a „rossz” megtestesítői is. Az emberekkel való kapcsolatuk az esetek többségében árnyalt, és sokszor nem lehetünk biztosak abban, hogy valójában milyen célt is szolgál a jelenlétük. Sokan kifejezetten tartózkodnak az emberi kapcsolatoktól, más démonok ezzel szemben mániákusan keresik a társaságot. Szerelem, megszállás, segíteni akarás, szexuális vágy, magány legyőzése… ezerféle indok vezérelheti a cselekedeteiket.
Ha más nem is, egyvalami biztosan közös jellemzőjük lehet: valamennyi jókai rendelkezik természetfeletti hatalommal, ezáltal a szimpla halandók nem képesek elpusztítani őket.
Kiemeltünk néhány ismertebb jókait a japán mitológiából, amelyek kinézete és szerepe igazán érdekes, de olykor ijesztő is.
1. Kappa (河童)
Kép: Kappa (japán folklór) / Wikipédia.
Az első lény a kappa (河童, „folyógyermek”) amely az egyik leginkább ismert jókai. Ezek a lények sovány, gyermeknagyságú víziszörnyek, akik több mint ezer éve járják a japán tavakat, folyókat, mocsarakat. De nem mindig néztek ki ugyanígy: az idők során a kappa különböző alakokat öltött, azonban a Kelet-Japánból származó alakja a legelterjedtebb és legnépszerűbb. Egy körülbelül három-tíz éves, gyermekméretű lényről van szó, pikkelyek vagy nyálkás, békaszerű bőr borítja, úszóhártyás kezei és lábai vannak. Arcán papagájszerű csőr, hátán teknőspáncél.
A kappák a gonosz jókaik közé tartoznak, viselkedésükből adódóan csíntalan bajkeverők. Tetteik között fellelhető például a japán nők kimonója alá kukucskálás, emberek és állatok vízbe fojtása, gyerekek elrablása vagy emberi hús fogyasztása. Vízi szörnyekként őket tartják felelősnek a fulladásokért. Úgy tartják, vízbe csalják az embereket, majd fejlett birkózóképességüket használva lerántják őket a mélybe.
Érdekesség, hogy néhány japán városban és faluban még napjainkban is táblák figyelmeztetnek a kappák felbukkanására a vizekben.
2. Kasza-obake (傘おばけ)
Kép: Jaszuhiko Josikazu – Kasza-obake / Wikipédia.
A kasza-obake (傘おばけ) egy mitikus szellem, alakja egy papírernyő. Ezek általában olyan esőernyők vagy papírernyők, amelyek rongyos ruhában jelennek meg, egy szemmel és egy lábbal rendelkeznek. Ezek a szellemek általában barátságos teremtmények, szeretnek viccelődni, tréfálni az emberekkel, megijeszteni őket. A mitológia szerint a magára hagyott, elhasznált esernyők támadnak fel szellemként és bosszúból ijesztegetik az embereket. Jó tanács: ha az esernyőd tönkremegy, azt ne tárold túl sok ideig a lakásban!
3. Rokurokubi (ろくろ首)
Kép: Szúsi nukekubi / Alamy.
A rokurokubi (ろくろ首) egy japán szörnyeteg, amelyet többnyire nőként ábrázolnak, de férfiként is találkozhatunk vele. A rokurokubi nappal olyan, mint egy átlagos ember (így el tudja rejteni valódi természetét): azonban legfőbb jellemzője, hogy éjszaka a nyaka rendkívül meghosszabbodik és elválik a testétől, majd önállóan mozog. A rokurokubi szó eredete a kerámiák készítéséhez használt forgóasztalra, a „rokuróra” vezethető vissza, és a nyak forgó mozgását utal.
A rokurokubi nem csupán egy szörnyeteg, hanem egy mély szimbolikával rendelkező lény is. A nyakának megnyúló képessége néha a nők elnyomott vágyainak és a társadalomhoz alkalmazkodni nem tudó emberek elidegenedésének metaforájaként értelmezhető. Az Edo-kori nők szigorú feudális társadalomban éltek, ahol számos korlátozásnak voltak kitéve. Egy ilyen társadalomban külsőleg szelídnek mutatták magukat, de belül konfliktusokkal és vágyakkal küzdöttek. A rokurokubi szellemet úgy is lehet értelmezni, mint e a nők „másik arca”, avagy a csendes éjszakában megjelenő valódi arca.
4. Oni (鬼)
Kép: Kacusika Hokuszai – Oni / Wikipédia.
A japán folklórban az oni, amelyet gyakran „démonnak”, „ördögnek” fordítanak, ikonikus, fenyegető figuraként tűnik fel, amely mind a félelmetest, mind a természetfelettit megtestesíti. Az oni olyan mitikus figura, mint a magyar népmesékben található ördög, amely szintén gyakran feltűnik és bajt okoz. Jellemzően nagy, izmos lényekként ábrázolják őket, élénkvörös, kék vagy sárga arccal, karmos kezekkel, agyarokkal és szarvakkal, és azonnal felismerhetők tigrisbőr ágyékkötőjükről és vasütőikről.
Az oni gyakran ellenséges szerepet tölt be, fenyegetve az emberiséget és a társadalmat. Bár esetenként humorosak, sőt ártalmatlanok, ezek az esetek rávilágítanak oni antihős szerepére, az emberi erkölcsökkel és szokásokkal szembeállított lényre.
5. Bakeneko (化け猫)
Kép: Matthew Meyer – Bakeneko / Yokai.com.
A bakeneko (化け猫, „alakváltó macska”) egy macska, amelyből jókai lett. Gyakran keverik össze a nekomatával, egy másik macska kinézetű jókaival, mivel a különbség kettőjük közt gyakran elmosódik. Az ok, amiért a macskákat jókai lénynek tartották számos jellegzetességükre visszavezethető: például, ahogy íriszük a fényviszonyoktól függően változik; a mód, ahogy járnak anélkül, hogy bármilyen zaj jelezné lépteiket; a vad természetük, amely mindig megmarad, még ha időnként gyengédséget is mutatnak; hogy képtelenség őket irányítani; éles karmaik és fogaik; éjszakai életmódjuk; valamint a gyorsaságuk.
A bakeneko sokféle képességet birtokol: gyakran emberi alakot öltenek, táncolás közben törülközőt vagy kendőt viselnek, emberi nyelveken beszélnek, átkozódnak, irányítják a holtakat és megszállnak személyeket. Ez a macska jókaik sok változatát tekintve olykor jó szándékú, segítő lény, de legtöbbször ártó szándékú.
A népi hiedelmek szerint akkor kell gyanút fogni a gazdának, ha közönségesnek tartott macskája lassan eléri a tizenharmadik életévét és mégsem akar öregedni. Másik, ami gyanúra adhat okot, ha a macska egyre kövérebb lesz, és a súlya eléri, majd meghaladja a 4 kg-ot. Illetve, ha mindezek mellett rajtakapják, hogy két lábon állva lámpaolajat iszik, akkor semmi kétség afelől, hogy ő egy jókai.
