Ugrás a tartalomra

Cumi helyett okostelefon – a „digitális autizmusról”

Pécsibölcsész 3 perces cikk

A modern társadalom már nem tolerálja a kényelmetlenséget, azonnaliság-igénye van. Ezért a vonaton síró gyermekünk kezébe is inkább táblagépet és okostelefont adunk, mert ez a legegyszerűbb megoldás. Viszont nem is gondolnánk, hogy mennyire súlyos tüneteket válthat ki az 1-4 éves korú gyermekből, ha reggelinél a TV-hez ültetjük, vagy játékkocka helyett táblagépet adunk a kezébe. Ezt a tünetegyüttest digitális vagy virtuális autizmusnak nevezzük.

A digitális autizmus nem egy hivatalos orvosi diagnózis, hanem egy köznapi kifejezés a gyermekek túlzott digitális eszközhasználatából származó szimptómákra. Olyan 1 és 4 éves kor közötti gyermekek tüneteit írják le vele, akik túlzott és korai képernyőhasználata miatt mutatnak autisztikus jegyeket. Míg az autizmus spektrumzavar egy veleszületett fejlődési rendellenesség, addig a digitális autizmusnak nevezett tünetegyüttes a kisgyermeket ért külső behatások miatt alakul ki, és kifejezetten a modern információs társadalom jellemzője. A tünetek közé tartozik a beszédelmaradás, figyelemzavar és hiperaktivitás, unatkozás és várakozás képességének hiánya, nehézségek a szociális kapcsolatokban, és dühroham, ha megvonjuk tőlük a kütyüt. Intő jelei a gyermek érintettségének, hogy kétévesen sem beszél még, vagy társaihoz képest kevesebb szót használ, illetve az is, hogy a mesekönyv nem tudja lekötni úgy a figyelmét, mint egy okoseszköz.

Míg én képes vagyok arra, hogy korlátozzam a képernyőidőmet, addig az 1–4 éves gyermek életkorából fakadó kiszolgáltatottsága miatt nem tud a digitális kütyü káros hatásai ellen védekezni. Nem találunk se morális, se jogi kivetnivalót abban, hogy dollármilliárdokból fejlesztett algoritmusok avatkozzanak bele a gyermekek egészséges fejlődésébe. A társadalom elvesztette a technológia fejlődése felett a kontrollját, éppen ezért nincs kollektív igénye a kisgyermekek digitális eszközhasználatának szabályozására sem.  Határozott véleményem, hogy képmutatóak vagyunk, ha a szülő egyéni kudarcaként értékeljük a jelenséget. A modern világban teljesen elfogadott, hogy unaloműzésre és feszültséglevezetésre használjuk a zsebünkben lévő okostelefont, ám azt álszent módon elítéljük, amikor a szülő ezt a mintát adja tovább gyermekének. 

Bár a technológiát az emberiség fejlődése céljából hívták életre, mára egyre egyértelműbb, hogy nem mindig a társadalom javát szolgálja. Súlyos intő jel a digitális autizmus, és bár a szülő adja a tabletet a gyermeke kezébe, a pszichológiai hatást mégiscsak a „telekép” váltja ki belőle. Így nem csupán a jelenséget szükséges elemeznünk, hanem azt is, ami mögötte van. A beszédfejlődési megakadás, a koncentrációs problémák és az érzelmi labilitás rendkívül súlyos tünetek, és ezeket mind egy egyszerűnek vélt okoseszköz okozza. A digitális eszközök egyirányú és mesterséges ingerekkel árasztják el a fejlődő idegrendszert, így túlzott és rendszeres okoseszköz előtt töltött idő esetén a kisgyermeknél az autizmusra jellemző viselkedésjegyek alakulhatnak ki.  Ezek miatt azt gondolom, hogy a digitális autizmus terjedése nemcsak a szülő, hanem a profitvezérelt tech-óriások felelőssége is.

Jó hír, hogy a „digitális autizmus” visszafordítható, például a képernyőhasználat korlátozásával, emberi kapcsolatok fejlesztésével és szakemberek – logopédus, pszichológus vagy mozgásfejlesztő bevonásával. Bár átfogó jogi szabályozás ezen a téren nincsen, hallgassunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára, miszerint egyéves kor alatt és egyéves korban ne engedjük a gyermekeket okoseszközöket – telefont, tabletet vagy számítógépet használni, vagy televíziót nézni, 2 és 4 év között pedig maximum 60 percben határozzuk meg a passzív képernyőidőt.

Tény, hogy okoseszközeink megkönnyítették és kényelmesebbé tették a mindennapjainkat, viszont a digitális autizmus pontosan rávilágít a jelenség árnyoldalára, ezért szükséges felismernünk, hogy a technológia fejlődése nem egyenlő az emberiség fejlődésével. Egyéni és társadalmi szinten pedig úgy tehetünk a folyamat ellen, ha kritikusan szemléljük a digitális világ vívmányait is.

Grafika: Szabó Dorka

PTE 1367 Magyarország első egyeteme

1367
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.