Október 31-e világszerte ismert nap. Habár Halloweenként főként az angolszász országokban szerepel a naptárban, mégis az egész világ ijesztő jelmezekre és csokoládékra gondol a szó hallatán. Magyarországon nem ünnepként tekintünk rá, azonban számos házibuli vagy egyéb rendezvény épül e nap köré, így érdemes egy-két szóban megemlékezni róla.
A Halloween gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza és különböző kultúrák és hiedelmek alakították, míg végül a mai formáját elérte. Eredete a vaskorban keresendő. Az ősi kelták Írország, Skócia és Wales területén a Samhain névvel illették ezt a napot. A kelta naptár szerint itt végződik az óév és kezdődik az újév. Ekkor zárult le az aratási szezon és a tél beköszöntével a kelta közösségek úgy hitték, hogy a két világ közötti határ elvékonyodik, így a szellemek szabadon járhatnak a Földön. Ennek köszönhető az a rituális szál, amelyet a Halloween ünnepe magába fon. Hatalmas máglyákat gyújtottak, állatokat áldoztak fel és maszkokat viseltek, hogy elijesszék a rossz szellemeket, illetve, hogy azok ne ismerjék fel őket. Emellett gyakran legfinomabb ételeikből és italaikból is készítettek a hazatérő szellemeknek, ezzel tisztelegve a halottak előtt.
A kelta Samhain ünnepe mellett azonban a kereszténység is kivette a részét. Ahogy Európában terjedni kezdett az új vallás, a pogány ünnepeket igyekeztek a keresztény hitvilághoz igazítani. A 7. században IV. Gergely pápa november 1-jére tette Mindenszentek ünnepét (All Saints’ Day), hogy így keresztény jelentéstartalommal ruházza fel a Samhain időszakát. Az ünnep vigíliája, amely október 31-én este kezdődött, az angolszász nyelvterületen „All Hallows Eve” néven vált ismertté, ebből alakult ki a mai „Halloween” szó. A keresztény vallásúak Mindenszentek ünnepén és halottak napján az élőket és az elhunytakat összekötő szentek és mártírok előtt róják le tiszteletüket. Az emberek misére mentek, imádkoztak az elhunyt szeretteik lelki üdvéért és sok helyen szokássá vált, hogy a szegényeknek ételt adományoztak. Bár a keresztény egyház szándéka az volt, hogy a Samhain szellemi vonatkozásait felváltsa a keresztény hittel, a régi hagyományok sok helyen megmaradtak, így a Samhain pogány elemei tovább éltek.
A 19. századi vándorlásoknak köszönhetően az Egyesült Államokba is eljutott Samhain ünnepének szelleme és a Mindenszentek vigiliája, így egy teljesen kevert ünnepet alkotva. Az 1920-as, 1930-as években a Halloween átalakult egy olyan ünneppé, amely a közösségi összejövetelekről, jelmezbálokról és különféle szórakoztató eseményekről szólt. Az ünneplés szokásai között megjelent az édességgyűjtés (trick-or-treat), amely a mai napig az egyik legismertebb Halloween-tradíció.
Ha Halloweenról beszélünk, akkor a töklámpások mellett nem mehetünk el szó nélkül. A mondások szerint egy Jack nevű férfi túlélve a halált a földön rekedt, hiszen sem a mennyországba, sem pedig a pokolba nem juthatott. Az örökké bolyongó Jack végül egy parázsló széndarabot kapott a Sátántól, amelyet egy kivájt répába helyezett, hogy fényt adjon neki útja során. A hagyomány szerint a kelta népek répa- és céklalámpásokat faragtak, hogy távol tartsák a rossz szellemeket. Az Egyesült Államokban azonban ezek helyett egyre inkább tököket kezdtek használni, mivel ezek könnyebben elérhetőek voltak és nagyobb felületet adtak a faragásra.
Napjainkban a Halloween ünnepe főként az USA-hoz kötődik, hiszen világhírűvé válását itt érte el. A tökfaragás és a jelmezbálok kihagyhatatlan elemei október 31-nek. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban ez a nap gyakran jelmezes felvonulásokkal, bulikkal és különféle szórakoztató programokkal telik. A gyerekek még mindig járnak édességet gyűjteni, a tökfaragás pedig a legtöbb helyen kötelező szertartás. Más országokban, például Mexikóban a halottak napjához kötődően szintén nagy ünneplést rendeznek, ahol a családok emlékeznek az elhunytakra.
Habár Magyarországon a kereszténységnek köszönhetően a Halloween nem sorolható az ünnepeink közé, mégis az a furcsa és ijesztő jellemzője, amely annyi embert vonz, egyre népszerűbbé varázsolja ezt a napot.
Grafika: Kovács Emese
