A karácsony, csak úgy, mint más nemzeteknél (amelyről tavalyi cikkünkben már írtunk), hazánkban is számtalan különböző szokással kapcsolódik össze. Lehetnek ezek akár népszokások, régiónként vagy városonként eltérő hagyományok, de ideértjük a családokhoz tartozó, egyedi szokásokat is. Idén szeretnénk a legkülönlegesebb magyar néphagyományok közül bemutatni néhányat.
Mendikálás
Néhol a karácsonyt megelőző napokban, máshol pontosan karácsony napján a gyermekek házról házra járva adományokat gyűjtöttek, gyakran egyházi intézmények és tanítók számára. Kisebb-nagyobb ajándékokért (pl. dió, mogyoró, sütemény vagy aprópénz) cserébe pedig karácsonyi énekeket is énekeltek.
Kántálás
Ez a szokás nagyban emlékeztethet minket az előbbire, vannak azonban lényeges különbségek. Az első az, hogy az énekes-verses köszöntésért nem kértek vagy vártak adományt – bár ennek ellenére a legtöbb helyen szokás volt megvendégelni a kántálókat. A másik, hogy ez a szokás inkább a felnőtteké, vagy általánosan minden korosztályé volt. Ott, ahol a gyermekek, a fiatal férfiak és a házas emberek is kántálni jártak, minden csoportnak megvolt a maga napja, a maga ideje. Így több napig, és akár késő éjjelig is eltarthatott a házról házra járás.
Szentcsaládjárás vagy betlehemezés
A karácsonyt megelőző napokban minden nap más család „látta vendégül” a Szent Családot, akiket szentkép vagy kis betlehem formájában vittek el hozzájuk. A vendéglátóknál összegyűlt a szokásban részt vevő minden család, együtt imádkoztak, énekeltek, ezzel emlékezve meg a szállást kereső Szűz Mária és Szent József történetéről.
Regölés
Jókívánságokból sosem lehet elég. A regösök, vagyis a fiatal legények, december 26-tól, István napjától újévig járták a házakat, nagy zajjal, síppal, dobbal, kereplővel, kedves kis rigmusokkal kívántak a ház gazdájának bőséges termést, boldogságot, egészséget. De voltak helyek, ahol az eladó lányoknak szólt az énekmondás, és párokat összeboronáló versikék is elhangzottak. Természetesen a bőségvarázsló rigmusokért cserébe némi adományt vártak a regösök.
Aprószentek napja
Végül egy, mai szemmel nézve kissé durva szokást hoztunk. December 28-án, az aprószentek napján azokra a fiúcsecsemőkre emlékeztek, akiket Heródes parancsára végeztettek ki. A gyanútlan gyermekeket, legyen szó fiúkról és lányokról egyaránt, általában átküldték a szomszédba valamilyen apróságért, ahol aztán megvesszőzték őket. A fiúkat azért, hogy egészségesek maradjanak, a lányokat pedig azért, mert való igaz, hogy Heródes csak a fiúkat ölette meg, de az igazságosság jegyében nekik is szenvedniük kellett. Kedves, nem igaz?
Természetesen akadtak további szokások is, mint az ostyahordás vagy a borszentelés, amelyekről nem esett szó. Érdemes ezeknek utánajárnunk és megismernünk őket, mert, bár kezdenek eltűnni a mindennapjainkból, az ünnepi időszakból, mégis évszázadokon át meghatározták a kultúránkat, és ugyanúgy hozzánk tartoznak, mint a bejgli vagy a halászlé.
Grafika: Burján Veronika / 1367
