Jókai Mór nevével sokan akkor találkoztunk először életünkben, mikor kötelező olvasmányként általános iskolában abszolválnunk kellett A kőszívű ember fiai-t. Annyi idős fejjel meg is állapítottuk, hogy egy komor, szomorkás és nem éppen szórakoztató művet írt ez a Jókai. Ám ha idősebb korunkban kezünkbe vesszük egy másik művét, a szomorkás az utolsó jelző, amit rámondanánk. Jókai számos fantasztikus alkotással ajándékozta meg a magyar irodalmat élete során, amelyek a mai napig közkedvelt olvasmányoknak számítanak. A 200 éve született író tiszteletére a Magyar Országgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025-öt Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította. Ennek tiszteletére nézzünk néhány érdekességet és kevésbé ismert információt a nagy magyar mesemondóról.
Kezdve azzal, hogy neve valójában nem is Jókai Mór volt, hanem Ásvai Jókay Móricz. E nevet állítások szerint apja kedvenc hőse, Benyovszky Móricz után kapta. Később aztán Tóth Lőrinc és Petőfi Sándor javaslatára a Móricz Mórra rövidült, a Jókay végén lévő „y” pedig az 1848-as szabadágharc idején cserélődött „i” betűre, indikálva ezzel, hogy elutasítja a nemesi származással járó kiváltságokat.
Az író mindössze 9 éves volt, mikor munkái már folyóiratokban jelentek meg. Kezdetekben még versekkel és rébuszokkal indított, s pártfogója, Tóth Lőrinc segítségével jelenhetett meg 1846-ban a 21 éves korában írt első önálló műve, Hétköznapokról címmel. Ugyanezen évben ügyvédi oklevelet szerzett, ám jogi karrierje nem tartott sokáig. Egy igen elhúzódó, komikusan felesleges ügy kapcsán ráeszmélt, hogy nem ezzel szeretné tölteni idejét. Így írt erről: „És soha többet engem a magisztrátus nem látott. Elhatároztam, író leszek és semmi más.”
Kevesen tudják, hogy Mór élete során kettő fegyveres párbajba is belekeveredett. Az egyik ellenfele Bulyovszky Gyula volt, kinek színésznő feleségét sértette meg egy irományában. A sértődött férj ezután kardpárbajra hívta ki Jókait, melyet mindketten megúsztak kisebb karcolásokkal. A másik párbajra érdekes indokból került sor. Jókai akkori hírlapjával, a Hon-nal nem sokat foglalkozott, helyette Csenátony Lajos vette át a szerkesztői szerepet, aki gyakran durván írt másokról. Így történt, hogy egy cikk kapcsán Pulszky Ferencet is megsértette, aki ezért Jókait hívta ki párbajra, hiszen azt hitte, ő írta a becsmérlő sorokat. Pisztolyos párbajra került sor, mely alkalommal háromszor mondott csődöt Pulszky pisztolya. Jókai saját fegyverét az ég felé sütötte el, a párbajról így mindenki élve távozott.
Közismert tény, hogy Petőfi Sándor jó barátja volt az írónak, s hogy a ’48-as forradalomban egymás mellett harcoltak a szabadságért. Barátságuk ezután azonban rövid időn belül megromlott, ennek oka pedig nem más volt, mint a szerelem. Jókai ugyanis szerelmes lett a Nemzeti Színház művésznőjébe, Laborfalvi Rózába. A hölgynek ekkor volt már egy házasságon kívüli gyermeke is, Petőfi emiatt sem díjazta a kapcsolatot. Mikor Jókai feleségül vette a hölgyet Petőfi javaslata és tanácsa ellenére, ő végleg megharagudott rá. S nem csak barátja, családja is a frigy ellen volt. Édesanyja kitagadta, onnantól kezdve pedig írói jövedelméből egyedül kellett eltartania magát és feleségét.
Írói és jogászi tehetsége mellett a faragó mesterséget is elsajátította. A világosi fegyverletétel után ugyanis kénytelen volt bujdosni, így tartózkodott Tardonában fél évig. Itt ismerkedett meg a mesterséggel: először egyszerű botfogantyúkat faragott, majd ahogyan egyre ügyesedett, fa és elefántcsont figurális alkotásokat készített. Ezután felesége intézte el neki a komáromi mentlevelet, így hazatérhetett.
1853-ban az író telket vett a Svábhegyen, ahol saját maga készített egy kertet, szőlőst, és egy házat is építtetett. Szerette a természetközelséget, különösen a Balatont, ezért Balatonfüreden vett is egy villát, ahol nyarait töltötte. Itt született meg egyik legismertebb műve, Az aranyember. Felesége halála után a nyaralót eladta, s ez ma hazánk egyetlen Jókai Emlékmúzeumaként működik.
Jókai Mór számos rendkívüli alkotását emelhetjük le a könyvesboltok polcairól napjainkban. Olyan hatalmas művekben mélyedhetünk el, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, Az arany ember, az És mégis mozog a föld, vagy éppen a Kárpáthy Zoltán. Jókai Mór a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb írója. A magyar nyelvet eleganciával és úttörő szemlélettel formálta, miközben olvasók sokaságának irodalmi műveltségét szélesíti, s anyanyelvünk fejedelmi használatára tanít bennünket.
