Az elsősegélynyújtás világnapját minden év szeptember második szombatján tartjuk. Múlt hét szombati világnap emlékeztetik az embereket arra, hogy bárki lehet életmentő – nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy kritikus helyzetben helyesen cselekedjünk. Egy dolog azonban biztos: az alapvető ismeretek hiánya vagy a tévhitek követése akár súlyosbíthatja is a sérüléseket. Vessünk egy pillantást a leggyakoribb tévhitekre, amelyekkel szinte mindannyian találkoztunk már, de jobb lenne, ha elfelejtenénk őket.
1. „Égésre jeges víz kell.”
Első gondolatként sokaknak a jég jut eszébe, pedig a jeges borogatás fagyási sérülést okozhat, és tovább roncsolja a szöveteket. A helyes eljárás: a megégett területet tíz–tizenöt percen át folyó, hűvös (nem hideg!) vízzel hűtsük, majd steril fedőkötést alkalmazzunk. Fontos, hogy a hólyagokat sohase szúrjuk ki, mert fertőzéshez vezethet!
2. „Epilepsziás rohamnál kanalat kell a beteg szájába tenni.”
Ez a tévhit szívósan tartja magát, pedig rendkívül veszélyes. A betegnek nincs szüksége arra, hogy bármit a szájába tegyenek – ilyenkor ugyanis sérülést okozhatunk a fogakban, állkapocsban, vagy mi magunk is megsérülhetünk. A helyes segítség: biztosítsuk a környezetet, nehogy beüsse magát, és amikor a roham elmúlik, helyezzük stabil oldalfekvésbe, hogy szabadon lélegezhessen. Mentőt kell hívni, ha a roham öt percnél tovább tart, vagy ha egymás után több roham jelentkezik.
3. „A törött csontot vissza kell tenni a helyére.”
Ez szintén súlyos hiba. A törött csont mozgatása súlyosbítja a sérülést, roncsolja az izmokat, idegeket, ereket. Amit tehetünk: rögzítsük a sérült végtagot a talált helyzetben, például egy kendővel, sállal, deszkával, majd mielőbb juttassuk orvosi ellátásra a beteget!
4. „Vérzésnél minél előbb érszorítót kell felhelyezni.”
Az érszorító laikusok kezében inkább veszélyes, mint hasznos, mert rossz alkalmazás esetén a végtag károsodhat, sőt akár el is halhat. Sokkal hatékonyabb és biztonságosabb módszer a közvetlen nyomás a sebre tiszta textillel vagy steril kötszerrel. Ha a vérzés nagyon erős, a nyomást folyamatosan fenn kell tartani, amíg megérkezik a szaksegítség.
5. „Ájulásnál hideg vízzel kell felrázni vagy pofon vágni a beteget.”
A filmekből ismerős jelenet valójában nem hatékony és nem is biztonságos. Az ájulás oka legtöbbször átmeneti oxigénhiány az agyban. A legjobb megoldás: fektessük hanyatt a beteget, emeljük meg a lábait, és biztosítsunk számára friss levegőt. Amint magához tér, érdemes megkérdezni, van-e ismert betegsége, illetve szükség esetén orvost hívni.
6. „Ha valaki fuldoklik, ütögessük a hátát, akár állva is.”
A fuldokló személy segítése nem ilyen egyszerű. Ha a beteg köhög, hagyjuk köhögni, mert ezzel próbálja eltávolítani az idegen testet. Ha nem tud köhögni, beszélni vagy lélegezni, akkor öt határozott hátbaütést kell alkalmazni előrehajoltatva, majd ha ez nem segít, a Heimlich-fogást (hasűri lökést). Fontos, hogy mindezt nyugodtan és helyesen végezzük, mert rossz technika tovább ronthat a helyzeten.
A legtöbb hiedelem régi szokásokból, félreértett tanácsokból vagy filmekben látott jelenetekből származik. Az emberek jó szándékból próbálnak segíteni, de a megfelelő tudás hiányában sokszor veszélyeztetik a sérültet. Ahhoz, hogy ezeket a hibákat el tudjuk kerülni érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a tanfolyamokra, foglalkozásokra, hiszen ezeken könnyen elsajátíthatjuk az elsősegélynyújtás gyakorlati tudását. Próbáljunk hiteles forrásokból tudakozni, például a Magyar Vöröskereszt vagy az Országos Mentőszolgálat anyagaiból. Mindemellett érdemes figyelmet fordítani az eszközökre is. Egy elsősegélydoboz alap kellékekkel akár életet is menthet egy konyhai baleset vagy autóbaleset esetén.
Az elsősegélynyújtás világnapja jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon, vajon képesek lennénk-e segíteni vészhelyzetben. A tévhitek eloszlatása és a megfelelő ismeretek megszerzése nemcsak a saját biztonságunkat szolgálja, hanem mások életét is megmentheti. Egyetlen jó döntés többet érhet, mint gondolnánk.