Szeptember 20-án a világ a gyermekekre figyel. A gyermekek világnapja nemcsak arról szól, hogy ünnepeljük a gyermekkort, hanem arról is, hogy felhívjuk a figyelmet a gyerekek jogaira, helyzetére és jövőjére. Egyetemistaként talán már távolinak tűnik a saját gyerekkorunk, mégis érdemes megállni egy pillanatra, és elgondolkodni: mit jelent számunkra a gyermeki lét, és mit tehetünk mi, fiatal felnőttek azért, hogy a mostani gyerekek is biztonságban, szeretetben és lehetőségekkel telve nőhessenek fel?
A gyermeki szemlélet
A gyerekkor sokunk számára a játék, a kíváncsiság és a felfedezés időszaka volt. Talán még emlékszünk arra, milyen érzés volt először két keréken biciklizni, vagy egész nap legózni, rajzolni, mesét hallgatni. Ezek az élmények nem pusztán kedves emlékek: ma is taníthatnak minket.
Egyetemistaként hajlamosak vagyunk beleragadni a vizsgák, beadandók és a mindennapi rohanás spiráljába. Ilyenkor jól jönne egy kis gyermeki kíváncsiság: észrevenni a világ apró szépségeit, kérdezni, felfedezni, merészen próbálkozni. A gyermeki nyitottság nem gyengeség – épp ellenkezőleg, a fejlődés kulcsa.
A gyermekek jogai
A gyermekek világnapja nemcsak ünnep, hanem figyelmeztetés is. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kimondja: minden gyermeknek joga van a szeretetre, a gondoskodásra, az oktatáshoz és az egészséghez. Mégis, világszerte rengeteg gyerek él szegénységben, nélkülözésben, vagy akár erőszak közepette.
Felmerül a kérdés: mi köze mindehhez egy egyetemistának? Sok. A mi generációnk a jövő tanára, orvosa, jogásza, pszichológusa, mérnöke – vagyis olyan embereké, akik közvetlenül is hatással lesznek a következő nemzedék életére.
De nem kell megvárnunk a diplomát ahhoz, hogy tegyünk valamit. Egyetemistaként is rengeteg lehetőség van arra, hogy támogassuk a gyerekeket:
- önkéntesként bekapcsolódhatunk gyermekprogramokba, táborokba, alapítványok munkájába,
- mentorként segíthetünk hátrányos helyzetű gyerekeknek tanulni vagy eligazodni a világban,
- példaként mutathatjuk meg, hogy tanulással és kitartással bárki elérheti a céljait.
A bennünk élő gyermek
Egy másik üzenete ennek a napnak, hogy ne felejtsük el: a gyermek nemcsak körülöttünk van, hanem bennünk is. Az egyetemi évek sok szempontból a „második gyerekkor”: kolis barátságok, fesztiválok, közös kalandok. Talán több kávéval és vizsgadrukkal, de ugyanazzal a szabadságvággyal és játékkedvvel. A gyermekek világnapja lehetőséget ad arra is, hogy megőrizzük ezt a belső játékosságot, és ne engedjük, hogy a felnőtté válás teljesen elvegye. Hiszen, ha a jövőben felelősen akarunk gondoskodni másokról – legyenek azok gyerekek, családtagok vagy a társadalom tagjai –, először magunkban kell életben tartanunk a kíváncsiságot, az együttérzést és a reményt.
A gyermekek világnapja üzenete számunkra, egyetemisták számára kettős: őrizzük meg magunkban a gyermeki kíváncsiságot, ugyanakkor vállaljunk felelősséget a gyerekekért, akik a jövőt jelentik. A mi döntéseinken, figyelmünkön és tetteinken múlik, hogy milyen világban fognak felnőni. Mert végső soron: mi magunk is gyerekek voltunk egyszer – most rajtunk a sor, hogy mások gyerekkorát szebbé tegyük.
