Minden szemeszter előbb vagy utóbb elérkezik a végéhez, ez pedig nem jelent mást, mint hogy kénytelenek vagyunk szembenézni a vizsgaidőszak kihívásaival. Bizonyára mindnyájunkkal előfordult már, hogy éjszakákon átívelve kellett tanulnunk, hogy elsajátítsuk a végeláthatatlan tananyagot. Ám meglehet, hogy azért húzódik el ennyire a tanulás folyamata, mert nem megfelelő technikát használunk. Léteznek módszerek, amelyek bizonyítottan maximalizálni tudják képességeinket. Érdemes ezekről tájékozódni, és kiválasztani a hozzánk leginkább illőket, hiszen sokat segíthetnek a vizsgák tömkelegének teljesítésében.
A leginkább közismert technika a pomodoro: ez egy időintervallumos módszer, huszonöt perc tanulás után öt perc szünet következik, majd újabb huszonöt perc tanulás és így tovább. Fontos, hogy a tanulási blokkban ne foglalkozzunk semmi mással, osztatlan figyelemmel koncentráljunk az anyagra, majd az ötperces szünetben mozogjunk, járjunk egyet, frissüljünk fel. Tudományosan bizonyított, hogy az emberi agy kb. ennyi ideig tud koncentrálni, ezután esik a figyelme, majd egy kis pihenő után megint tud koncentrálni. Érdemes ezt a hullámzást kihasználni.
„Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted” – mondta Albert Einstein. Ezzel a gondolattal lehet a legjobban felvezetni a következő tanulási technikát, amely nem más, mint a Feynman-technika. Négy egyszerű lépésből áll: először is írjuk fel a memorizálandó fogalom nevét, majd próbáljuk meg saját szavainkkal elmagyarázni azt. Harmadik lépésként tanulmányozzuk át a tananyagot, és pótoljuk a hiányos részeket. Végezetül pedig, ha a magyarázatunk túl bonyolult lett, egyszerűsítsük azt olyan mértékig, hogy az előzetes tudással nem rendelkezők is megértsék azt.
Parkinson törvénye szerint a munka kiterjed arra az időintervallumra, amelyet kijelölünk a teljesítésére. Éppen ezért, ha messze van még a határidő, hajlamosak vagyunk túlzottan halogatni. Érdemes inkább felosztani a tananyagot kisebb részletekre, és mindegyiknek kijelölni egy külön határidőt a tanulási folyamat során. Kutatók által bizonyított a következő, hiperkorrekciós módszer. Az ember nagyobb valószínűséggel emlékszik annak a kérdésnek a válaszára, amelyet egyszer már magabiztosan, de rosszul töltött ki, majd a választ kijavították. Ezért érdemes gyakorlóteszteket kitölteni, ha rosszul is sikerül, sokat tanulhatunk belőlük.
Traffic light módszer: készítsünk egy listát a megtanulandó témákból, majd színekkel jelezzük, hogy melyiket mennyire tudjuk felidézni. Zölddel jelöljük a megfelelőt, sárgával az elégségest, pirossal pedig a hiányos tudást. Így tudni fogjuk, hogy minek az ismétlésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni, majd pedig a piros mezőkhöz részletesebb, a sárgákhoz kissé kevésbé részletes összegzést írjunk a témáról. Így, ha ránézünk a táblázatunkra, szembeütközünk a még megtanulandó részekkel, amelyek így hamarabb rögzülnek. Főleg a vizuális típusú embereknek, de valójában bárkinek hasznára válhat a különböző ábrák készítése. Vázlatkészítés, rajzolás, gondolattérképek készítése, színek és formák használata mind segíti, hogy könnyebben előhívjuk tudásunkat. Ezeket az anyag elsajátítása után érdemes elkészíteni vázlatosan, kulcsszavakkal.
Közismert jegyzetelési technika a Cornell-módszer. Három részre osztunk egy A4-es lapot, amelynek jobb oldalára az órai jegyzetek kerülnek, a bal oldal a felidézés helye, a lap aljára pedig az összegzés kerül. Ide kapcsolódik az 5R módszer is: record, reduce, recite, reflect, review, azaz jegyzetelés, összegzés, felmondás, tükrözés (részek összekapcsolása), valamint áttekintés. Érdemes ilyen sorrendben haladni és egy lépést sem kihagyni. Mint láthattuk, számos technikából válogathatunk, és egyszerre többet is alkalmazhatunk. Ha felismerjük a személyiségünkhöz illő tanulási stílust, akkor sokkal könnyebb kiválasztani a megfelelő tanulási technikát, amely aztán beépülhet konkrét működőképes folyamatokba. Ne feledjük: nem a tanulás mennyiségén, hanem minőségén múlik a siker.
Grafika: Buda Klaudia / 1367
