Január 12–14-én rendezik meg huszonharmadik alkalommal az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, amely elsősorban a hazai és külföldi egyetemek nagyszabású toborzó eseményeként ismert. Az expo azonban nemcsak a leendő egyetemistákat célozza meg, hanem az olyan jelenlegi hallgatókat is, akik munkát vagy szakmai gyakorlati helyet keresnek. Emiatt számos diákmunka-szövetkezet mellett olyan hazai cégek is képviseltetik magukat, mint

Egy zenekar életében talán nem is az alapítás, hanem az életben tartás a legnagyobb kihívás. Ilyen nehézségekkel küzd a Mutatis Mutandis, melynek frontembere (egyben énekese és gitárosa) Dufla Ferenc, aki Debrecenből jött, és jelenleg szakpszichológusként tevékenykedik Pécsen. A dobos Szőke Zsolt igazi zenekarhalmozó: megfordult már lakodalmast játszó együttesben, de metálbandákban is. Károly Levente villamosmérnök-hallgató a

Író, a Dekameron 2020 megálmodója, oktató, konzulens és az itáliai kultúra szakértője – ő Dr. Farkis Tímea, a PTE BTK Olasz Tanszékének vezetője, akivel a kulturális kincsek ápolásának főbb kérdéseiről, valamint az erről alkotott nézeteiről beszélgettünk.  Ön szerint a kultúra mennyire megfogható fogalom? Hogy definiálná?  A szó etimológiájából kiindulva minden ide tartozik, ami művel, kiművel:

Valószínűleg sok diák, egyetemista, és dolgozó ember szenvedett már tanulás vagy munka közben. Hiába az egész napos próbálkozás, nem marad meg a tananyag, nincs haladás. Kezdhetik elölről. Joggal merül fel a kérdés: hogyan lehetünk hatékonyabbak, és érhetünk el jobb eredményeket rövidebb idő alatt? Nézzük, milyen módszerek léteznek, és mit mond a tudomány. A személyes hatékonyság

Egy színházi darab bárkit el képes varázsolni, de vannak, akik a darabok megvalósításába, a színészkedésbe szeretnek bele. Sokan már gyerekként belecsöppennek a színészi életbe, mások viszont később felnőttként, akár egyetemistaként vágnak bele és ekkor válik a szenvedélyükké. De vajon miért ilyen népszerű a színházas élet? A Janus Egyetemi Színház (JESZ) színészét, Szilvácsku Zsófiát kérdeztem erről. 

Az egyetemi képzési rendszer sokrétű. Az érettségi után három lehetőség is adott, a felsőoktatási szakképzés (FOKSZ), az alapképzés (BA) és az osztatlan képzés (O). Az egyes szintek között pedig folyamatos az átjárás, így mesterszintig vagy még tovább is el lehet jutni. Ebben a bejegyzésben A-tól Z-ig megnézzük, melyik képzési szintre hogyan lehet bekerülni, melyiknek milyen