Április 12-e az Űrhajózás világnapja. Hatvanhárom éve, 1961-ben, ezen a napon hagyta el az első ember a Földet és tett egy utazást az űrben. Jurij Gagarin orosz repülőnagy 108 percet töltött az űrben a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén. Ez nagy lépést jelenett az űrkutatás számára, azóta pedig hatalmas fejlődésen ment keresztül, sőt olyan emberek is látogatást tehettek az űrben, akik nem képzett asztronauták, hanem űrturisták/űrrepülési résztvevők. Erre a jeles napra megemlékezve hoztam pár érdekességet az űrkutatás fejlődéséről, jelenlegi állásáról.
Űrturizmus
Az első űrturista, Dennis Tito volt, aki 2001-ben 7 napot töltött az űrben, 20 millió dollárért. Tito nem teljesen idegen az űrkutatásban, diplomáját űrhajózás és repüléstechnika szakon, illetve mérnöki szakon szerezte. Sőt, a NASA-nál dolgozott űrhajózási mérnökként. Kiutazását komoly felkészülés előzte meg 2000-ben a Jurij Gagarin Űrhajózáskiképző Központban, Oroszországban. Eredetileg a Mir űrállomásra utazott volna, azonban végül úgy alakult, hogy két orosz űrhajóshoz csatlakozva a Nemzetközi Űrállomásra érkezett (ISS). Utazása után az űrturista megnevezés helyett az űrrepülési résztvevő elnevezést használják azokra, akik nem hivatalos asztronautaként repülnek ki az űrbe. A SpaceX, a Virgin Galactic és a Blue origin nevű cégek azon dolgoznak, hogy űrturizmusra alkalmas járműveket fejlesszenek és lehetővé tegyék minél több ember számára az űrben tett rövid látogatásokat – legyen szó a Föld körüli pályán keringésről vagy egy Hold körüli utazásról.
Artemis-program
Az első Holdraszállást 1969-ben hajtották végre az amerikaiak. Az Apollo 11 fedélzetén három asztronautával hajtották végre a küldetést: Niel Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki modul pilóta) és Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomp pilóta). Bár sok űrszondát, holdjárót, (stb.) küldtek felderítésre az első Holdraszállás óta, ember nem járt a bolygón. A NASA Artemis-projetjével azon dolgozik, hogy újra emberes expedíciót küldjön a Holdra és akörül keringő űrállomásokat építsen ki. A tervek szerint 2026-ban az Artemis III keretében egy csapatot küldenek a Holdra, hogy felderítsék annak déli pólusához közeli régióját.
Mars-missziók
„Ma már több űreszköz működik a Marson, mint bármely más bolygón a Földön kívül – a keringő űrhajóktól kezdve a leszállóegységeken át a roverekig.” Az utóbbi években fellendültek a Mars felfedezésére irányuló projektek. Több ország is foglalkozik Mars-expedíciókkal: Kína, az USA és az Arab Emirátusok. Rengeteg érdekes misszió folyik jelenleg a vörös bolygót illetően, melyek elsősorban a bolygó atmoszférájának, klímájának vizsgálatára irányulnak. A Mars jelenlegi légköre szén-dioxiddal teli, száraz, sivatagos, hideg és a Föld légkörénél 100-szor vékonyabb. Azonban évmilliókkal ezelőtt nem ilyen volt.
A NASA legújabb Mars rovere, a Persevarance, 2021-ben érkezett a bolygóra. Ez a szerkezet vizsgálja a Mars légkörét, geológiai vizsgálatokat végez, talajmintákat gyűjt elsősorban a Jezero-kráterben, mely egy ősi tómeder az északi egyenlítőtől északra. Ennek a küldetésnek az is része, hogy életre utaló nyomokat keressen és vizsgálja a bolygó környezeti feltételeit.
Az Arab Emirátusok első űrhajója, melyet egy másik bolygóra küldtek 2021-ben a Hope néven ismert. Ez a projekt szintén a Mars klímájával foglalkozik, azzal hogy milyen lehetett egykoron, és hogyan volt képes alkalmas életkörülmények biztosítására. A Hope az atmoszféra változását figyeli meg, ezáltal gyűjt információt és próbál képet alkotni a változás okairól.
James Webb Űrteleszkóp
Biztosan mindannyian találkoztunk már a James Webb Űrteleszkóp káprázatos felvételeivel. Ezek a képek 12 millió fényévre a Földtől készültek a Messier 82 (M82) Galaxisban. 2022 júliusában érkeztek meg az első felvételek a Webb-től. A Webb a NASA előző űrteleszkópjával, a Hubble-lel ellentétben nem Föld körüli pályán kering, hanem a Nap körül, másfél millió kilóméterre bolygónktól. A Nap infravörös sugaraitól egy ötrétegű pajzs védi. Az űrteleszkóp feladata, hogy vizsgálja a galaxisok működését, alakulását nem csak jelenlegi formájukban, de kialakulásukat évmilliókkal visszamenően is.
Ezeken kívül persze rengetek jelenleg futó kutatással találkozhatunk, ha nyomon követjük a különböző űrállomások tevékenységeit, ahol mindig megtalálhatjuk a legfrissebb híreket és jövőbeli terveiket. Egy fun fact még az Űrkutatás világnapjának margójára, hogy a NASA egy kezdeményezése által lehetőségünk van felküldeni nevünket a Holdra, illetve a Marsra. Az Artemis projekt keretében az Artemis I űrhajó fedélzetén, melyet az idei évben terveznek Hold körüli pályára állítani, egy pindriveot is az űrbe küldenek, mely tartalmazza az összes lelkes regisztráló nevét. Így mi is részesévé válhatunk az űr rejtelmes világának.
források:
https://www.britannica.com/topic/space-tourism
https://www.nasa.gov/ – a NASA hivatalos oldala
https://www.planetary.org/space-missions/every-mars-mission – The Planetary Society
