Már évszázadokkal ezelőtt kiderült, hogy az ember nem képes a madarakéhoz hasonló mozgásra a repülést illetően, amikor Leonardo da Vinci a szárnycsapások mechanikáját újragondolva megtervezte találmányát, amellyel azt kívánta elérni, hogy az ember is a légtérbe emelkedhessen. A repülés technikája ugyanakkor már az ókor óta folyamatosan fejlődött, és jelenleg is fejlődik.
Az ICAO és a nemzetközi polgári repülés napja
December 7-ét 1994-ben nyilvánította a nemzetközi polgári repülés napjává az Egyesült Nemzetek Szervezete. Az emléknapot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization – ICAO) alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából hozták létre, célja pedig, hogy felhívják a figyelmet a polgári repülés fontosságára a társadalmi és gazdasági fejlődésben, valamint hogy tudatosítsák az ICAO szerepét az államok együttműködésében és a világkereskedelemben.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet 1944-ben hozta létre a világ ötvennégy állama. A Chicagóban aláírt egyezmény preambulumában hivatalossá tették, hogy a polgári repülést a világbéke és a jólét eszközeként kell fejleszteni. A szervezet az ENSZ szakosított intézménye, amely napjainkban céljaként a nemzetközi repülés elveinek és műszaki színvonalának fejlesztését, valamint a nemzetközi légi közlekedés tervezésének és fejlesztésének elősegítését határozza meg. Közgyűlésének jelenleg 193 állam a tagja.
Mi történik a levegőben? És azon túl?
A nemzetközi polgári repülésben a pilótáktól és a légi forgalmi irányítóktól kezdve a polgári repülésben dolgozó más személyeken keresztül a repülő, illetve a földi kiszolgáló személyzetekig számos ember dolgozik nap mint nap azon, hogy a légi közlekedés gördülékenyen és biztonságosan működjön. Az ICAO a szakemberhiánnyal is foglalkozik. A képzett munkavállalók hiányának okai sokfélék – ide tartozik többek között más iparágak versenye a munkavállalókért, a képzésekkel kapcsolatos problémák, és hogy a repüléssel kapcsolatos karrierlehetőségek sokszor nem elég vonzók a potenciális jelöltek számára.
A GOOSE Recruitment toborzóiroda és a FlightGlobal híroldal évről évre elkészített felmérésében 2020-ban világszerte több mint 1300 pilótát kérdeztek meg a munkájukhoz való hozzáállásukról. A felmérés eredményéből az volt látható, hogy a pilóták nagy százalékban érzik stresszesnek a munkájukat, és problémának tartják a munka és a magánélet egyensúlyának kérdését. 43 százalékuk nem ajánlaná fiataloknak ezt a pályát, 40 százalékuk pedig aggódik amiatt, hogy a technika fejlődése feleslegessé teszi a pilóták szerepét.
Az iparág minden szereplője mérvadó
A polgári repüléshez megannyi más szakma is kapcsolódik. A légi forgalmi irányítók például légi forgalmi irányítóközpontokban vagy földi irányítótornyokban figyelik a repülőgépek helyzetét, sebességét és magasságát a kijelölt légtérben. További feladatuk, hogy rádión keresztül adjanak útbaigazítást a pilótáknak. A földi kiszolgáló személyzet feladatai közé általában a pilóta munkájának segítése, az adminisztráció, az utas- és poggyászkezelés, a kiszolgálás, valamint a repülők karbantartásával kapcsolatos teendők tartoznak. Ők azok, akik például a beszállás előtt ellenőrzik az utasok okmányait a beszállítókapuknál.
A nemzetközi polgári repülés emberközelisége kapcsán ezen a napon meg szoktak emlékezni a légi katasztrófákban, illetve a nemzetközi terrorizmus következtében életüket vesztett személyekről is. A légi katasztrófákkal kapcsolatban az ICAO már 1951-ben lefektette az egyik legfontosabb alapelvét, miszerint a balesetek utáni kivizsgálás egyetlen célja a hasonló balesetek jövőbeli bekövetkezésének elkerülése, nem pedig a felelősség megállapítása és a vádemelés. Az 1950-es, 60-as években tömegessé váló repülőgép-eltérítések pedig ösztönözték a nemzetközi közösséget a terrorizmussal kapcsolatos egyezmények megkötésére is. A légi terrorizmus magában foglalja a repülőgép-eltérítést, a repülőterek elleni támadásokat, a repülőgépek felrobbantását, a repülőterek kiszolgáló területei elleni támadásokat, a repülőgépek lelövését, illetve az egyéb, gépek ellen elkövetett bűncselekményeket is.
Ha nagy leszek, pilóta leszek?
A hivatásos pilóta egyetemi szakképzettséget Magyarországon a Debreceni Egyetemen vagy a Nyíregyházi Egyetemen lehet megszerezni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen egyedül az országban elérhető az integrált ATPL légiforgalmipilóta-program, másodpilóta vagy elsőtiszt munkakörben elhelyezkedni vágyóknak pedig a repülési specialista vagy repülési szakmérnök szakokat ajánlják. Ezen önköltséges képzések díja évi 22 millió forint. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor arról sem, hogy a repülőgépmérnökök havi átlagfizetése Magyarországon a legfrissebb adatok szerint 1 millió forint felett mozog. Viszonylag könnyebb dolga van annak, aki légiutas-kísérő szeretne lenni – ezt a szakmát tanfolyamon lehet elsajátítani, amit az egyes légitársaságok hirdetnek meg. Az eredmény: repülés szárnyakkal, igaz, ehhez nincs szükség arra, hogy az ember saját magát emelje a levegőbe.
