Június 14-e 2004 óta a véradás világnapja. 1868-ban ezen a napon született Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos, az AB0-vércsoportrendszer felfedezője. A véradásnak a rászoruló betegek gyógyításában és az életmentésben hatalmas szerepe van, mivel a vér a tudomány jelenlegi állása szerint mesterségesen nem pótolható. Egy véradással akár három élet is megmenthető, mivel a levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő. A procedúrát mégis számos tévhit övezi.
Ki adhat vért?
Nem igaz az a tévhit, amely szerint csak fiatalon érdemes vért adni. Ma Magyarországon az adhat vért, aki a 18. életévét betöltötte és legfeljebb 60 éves (visszatérő véradó esetén legfeljebb 65). Az alkalmasság további feltétele, hogy a véradó testsúlya legalább 50, legfeljebb 140 kg legyen.
Gyakori tévhit az is, hogy tetováltként nem lehet vért adni. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha a véradásra jelentkező fél éven belül kapott tetoválást vagy testékszert. Ezzel a fertőzés kockázatát küszöbölik ki, mivel az a tetoválás elkészítését követően megnőhet, utána azonban tetoválással rendelkező személy is adhat vért.
Nincs akadálya a vegetáriánus életmódot folytatók véradásának sem, és alapvetően a menstruáció sem befolyásolja az alkalmasságot. Különböző sérülések, beavatkozások, betegségek, gyógyszerek és oltások kapcsán egyedi élethelyzetek állhatnak elő. Az ezekkel kapcsolatos véradási szabályok részletesen az Országos Vérellátó Szolgálat tájékoztatójában olvashatók.
A véradás fájdalmas?
A véradás folyamata nem jár fájdalommal. A véradást megelőző kivizsgálás során az ujjbegyből történő mintavétel okozhat enyhe fájdalmat, ezt azonban könnyedén ki lehet bírni. A vérvétel helyén esetenként rövid ideig tartó enyhe fájdalom, duzzanat jelentkezhet. Ritka esetekben – a véradás után is – enyhe rosszullét, hányinger és hányás vagy ájulás előfordulhat, ezért a véradást követő 12 órában nem ajánlott veszélyes munkát végezni.
Hányszor adhatok vért egy évben?
Két véradás között legalább nyolc hét várakozási időnek kell eltelnie, ez a szabály azonban kiegészül azzal, hogy a véradások engedélyezett gyakorisága nők esetében évente legfeljebb négy, férfiaknál pedig évente legfeljebb öt véradás. Ez tehát 365 nap leforgása alatt négy vagy öt alkalmat jelent.
Mennyi idő alatt zajlik le átlagosan egy-egy véradási procedúra?
A véradás nem igényel sok időt. Maga a vér levétele – amely a fertőtlenítőszeres törlés után egyszer használatos steril eszközökkel történik – nagyjából 5-10 percig tart. Ennek során kerül a vér a műanyag zsákba. Ezt természetesen megelőzi egy általános adatfelvétel, a kötelező nyilatkozatok megtétele és a véradás előtti kötelező kérdőív kitöltése, valamint az alkalmasság megállapítása laboratóriumi vizsgálattal (az ujjbegyből vett vérmintával) és fizikai kivizsgálással (pl. vérnyomásmérés). A szúrás helyére steril nyomókötést tesznek, majd 5-10 perc pihenés következik. Az egész folyamat átlagosan körülbelül egy órát vesz igénybe.
Mi az az irányított véradás?
Az irányított véradás során rokonok vagy ismerősök egy megnevezett személy támogatására adhatnak vért. Ez azonban a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül jelenti azt, hogy a leadott vért a megnevezett beteg kapja, hiszen a vércsoportok sokfélesége miatt kevés az esély arra, hogy a vér a megnevezett beteg kezelésére alkalmas legyen. Ilyenkor arról van szó, hogy a vér az Országos Vérellátó Szolgálat központi rendszerébe kerül, a kedvezményezett beteg pedig a kezelésére legalkalmasabb vérkészítményt kapja meg a készletből.
Hol adhatok vért Pécsett?
Pécsett a Regionális Vérellátó Központban (Pacsirta utca 3.) lehet vért adni, emellett rendszeresen szerveznek véradásokat az egyetemi karokon és a kollégiumokban is. A hallgatók most az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt által hirdetett Országos Felsőoktatási Véradóverseny keretein belül segíthetik hozzá az egyetemet ahhoz, hogy az országban a legtöbb nappali tagozatos véradó a PTE karairól kerüljön ki. Az OVSZ további véradó eseményeiről a honlapjukon lehet tájékozódni.
Grafika: Kiss Henrietta
