Augusztus 20-a Magyarország piros betűs nemzeti ünnepe, valamint a római katolikus egyház ünnepnapja. Szent István halálának, majd szentté avatásának évfordulója, mely királyunk tettei és az ország kiépítése előtt tiszteleg. Az államalapítás kifejezés téves volta ellenére is hivatalos megnevezéssé vált, és bekerült a naptárba. Idézzük fel, hogyan alakult állam egy osztott törzsi fejedelemségből, miként lett egy hagyományokat felrúgó ifjúból Európa egyik legkiemelkedőbb alakja!
Vajk 970-980 között született a magyar fejedelem, Géza és az erdélyi Sarolt gyermekeként. Apja megfontolt külpolitikájának köszönhetően a nyugat felé nyitva szivárogtatta be a Kárpát-medence területére a kereszténységet. A bajor herceg lányát, Gizellát fiához adta, és családjával együtt megkeresztelkedett. Ekkor kapta Vajk az István nevet, mellyel bevéste magát a világ történelmébe. Géza halálával élesedett ki a harc a hatalomért: a fejedelem szakított az ősi magyar szokással, mely szerint a hatalmat a család legidősebb tagja örökli; ehelyett Istvánt jelölte ki utódjául, mely az elsőszülöttségi öröklés Nyugat-Európában már terjedő elvének az elfogadását jelentette. A szeniorátus elve alapján a fejedelmi cím és vele a megözvegyült Sarolt Géza testvérét, a somogyi vidék urát, Koppányt illette volna meg. Azonban István a magyar hívei és a bajor csapatok segítségével legyőzte nagybátyját, és ezzel megszilárdította pozícióját. Elrettentés gyanánt István felnégyeltette Koppány tetemét, testrészeit Esztergomba, Veszprémbe, Győrbe és Gyulafehérvárra küldve adta tudtára mindenkinek: így jár az, aki ellene tör. A történetet az 1983-ban bemutatott István, a király című rockopera dolgozta fel. A napjainkban is méltán népszerű előadást azóta számtalan változatban adták elő, a Szörényi Levente és Bródy János által szerzett dalok igazán élethűvé varázsolják a jeleneteket.
István győzelmével hatalomra került, és fokozatosan áttérítve alattvalóit létrehozta a Magyar Királyságot. II. Szilveszter pápától kért koronát és áldást a királlyá szenteléshez, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház védnöksége alá helyezte, elhatárolódva ezzel a német–római császár fennhatóságától. Istvánt 1000 karácsonyán a felszentelt koronával megkoronázták, és a területi alapon fekvő hatalom ettől kezdve a magyar király kezében volt. A pogány törzsek urából hívő király, földjéből keresztény ország, Közép-Európa legtekintélyesebb országa lett. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. Az egyház feje a magyar ifjú érdemeit apostoli kereszttel jutalmazta, mellyel István maga építhette ki a magyar egyházat. Ezzel az aktussal olyan hatalom jutott királyunk kezébe, mely igazán kevés uralkodónak adódott meg. Ennek emléket állítva került Magyarország címerébe a két keresztben fekvő ággal ellátott kereszt.
I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett. Ettől kezdve a magyar királyok hatalmát a Szent Koronától eredeztették. A korona érdekessége, hogy ma sem ismerünk egyetlen más koronát sem a világon, amelyet szentként tisztelnének, Szent István fejdísze pedig valójában nem a ma ismert Szent Korona volt.
István a magyarok szívében népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország legfőbb jelképévé nőtt; vele a korona, királyság és nemzet misztikus egységgé olvadt össze.
1083. augusztus 20-án Szent László magyar király VII. Gergely pápa engedélyével, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára az államalapító király, István ereklyéit. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták; ezzel István lett a magyar katolikus egyház legelső szentje és az első szent királyunk is. Az 1054-ben bekövetkezett első nagy egyházszakadás óta Szent István lett az első olyan római katolikus szent, akit a katolikus és az ortodox hívek egyaránt tisztelnek. A világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli mint Magyarország fővédőszentjét, a magyar nemzet mennyei patrónusát, istápját.
A Habsburg elnyomás idején tiltottak bármiféle megemlékezést a magyarok legjelentősebb királyának tiszteletére. Ez a szigor Ferenc József uralkodásával enyhülni látszott: bevezette az augusztus 20-ai munkaszüneti napot; Mária Terézia pedig tárgyalásokat folytatott a magyar Szent Jobb hazahozataláért. A szovjet fennhatóság a vallásos vonalat elnyomva kinyilvánította a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé. A rendszerváltással ismét engedélyezték a Szent Jobb körmenetet, és hivatalos nemzeti ünneppé emelték Szent István napját. Azóta hagyománnyá vált a tűzijáték, melyet évente csodálhatunk a Duna felett. Minden évben augusztus 19-21. között rendezik meg a Szent István-napi programsorozatot és Európa legnagyobb tűzijátékát Budapesten.
2023-ban a különféle színes programok mellett ingyenesen látogathatók az állami fenntartású kulturális intézmények, valamint a Szent Korona az Országházban. A hatalmas tűzijátékot az érdeklődők 21:00-tól tekinthetik meg a helyszínen vagy pedig a Duna Televízió műsorában.
Grafika: Kovács Emese
