Szeretnél letenni egy nyelvvizsgát, de nem tudod, hogyan kezdd? Az anyanyelvünk mellett egy másik nyelv tanulása már általános iskolában kötelező, középiskolában pedig gyakran egy második idegen nyelv is képbe kerül. Azonban a tanulási folyamatot követően nem mindenki jut el a nyelvvizsgáig. Bár sokan mondják, hogy nem számít a papír, egy állásinterjún azért csak illik bemutatni a szép kötésű nyelvvizsga-bizonyítványt.
Manapság már természetesnek vesszük, hogy valaki beszél angolul, hiszen a globalizáció következtében életünk rengeteg területén szükségünk van rá, sőt elvárás is lehet. Ha előnyt szeretnénk szerezni másokhoz képest, kénytelenek vagyunk legalább még egy nyelvet találni, ami szívünkhöz közeli és el is tudjuk sajátítani. Ráadásul beszélni egy nyelvet nem csupán az adott nyelv ismeretét jelenti, magában foglalja a kultúra megismerését is. Márpedig nincs is jobb, mint megismerni más országokat és azok tradícióit a saját nyelvükön keresztül.
De mi is kell ahhoz, hogy tudásunk ne csak a fejünkben létezzen, hanem kézzelfoghatóvá váljon? A válasz a nyelvvizsga. Sokszor elvárás, hogy valakinek legyen legalább egy nyelvvizsgája. Továbbtanulás a felsőoktatásban, diploma, vagy akár munkahely.
Azonban a nyelvvizsgához nem elég csak beszélni egy nyelvet, szükséges a megfelelő és strukturált felkészülés. Attól függően kell elkezdenünk a felkészülést, hogy milyen nyelvet tanulunk, és milyen szintű és típusú nyelvvizsgát szeretnénk letenni. Megosztó lehet a nyelvtanár vagy a nyelviskola felkeresése ebben a helyzetben. Embere válogatja, hogy kinek van szüksége egy nyelvtanár segítségére, és ki az, aki szívesebben készül fel egyedül. A lényeg, hogy eltökéltek legyünk, és jól tudjunk bánni az időnkkel.
A felkészülés fő elemei a rendszeresség és az ismétlés. Valójában az egyik hátránya (vagy épp előnye a vizsgázók szemszögéből) a nyelvvizsgák írásbeli részének az az, hogy sablon jelleggel tudja mérni a tudást. Az egyik legfontosabb dolog, hogy megismerkedjünk az adott nyelvvizsga típusfeladataival, és azokat gyakoroljuk újra meg újra. Így megérthetjük azt, mire kell odafigyelnünk, milyen buktatói lehetnek egy adott feladatnak. Ezért is fontos az elején eldöntenünk, hogy milyen vizsgaközpontba szeretnénk jelentkezni.
Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelőt, először el kell döntenünk, hogy mi is a célunk a nyelvvizsgával. Mihez van/lesz rá szükségünk, milyen körülmények között fogják kérni? Sok olyan nyelvvizsga van, amit például Magyarországon kívül nem fogadnak el, ha pedig egyetemre jelentkeznénk külföldön, láthatjuk, hogy különböző országokban különbözőek a nyelvvizsga-követelmények, pontosan meg van határozva, hogy melyiket fogadják el, és az is, hogy milyen szinten.
Az írásbelivel szemben a szóbeli más tészta. A felkészülés ezen szakaszában már érdemesebb nyelvtanárhoz fordulni, hiszen a szóbelire nem lehet egymagunkban felkészülni. Elengedhetetlen az adott nyelv aktív használata, hogy az a tudás, amit az írásbeli vizsgára felkészülve magunkra szedtünk, ne maradjon a felszín alatt passzív formában. Szinttől függően is szükségünk lehet szakértő fülekre, hogy rávilágítson arra, amire érdemes fókuszálni a gyakorlás során. Fontos azt is előre tudnunk, hogy milyen témák kerülhetnek elő, amiről beszélnünk kell. A nyelvvizsga során nem elég csupán beszélgetni az adott nyelven, de elengedhetetlen, hogy a hétköznapi témákon túl a világ nagy dolgairól is tudjunk diskurálni (a témák mélysége persze szinttel együtt nő), akár politikai helyzetekről, globális felmelegedésről, ezeknek pedig mind megvannak a saját szókincsgyűjteményei. Értelemszerűen egy nyelvtanár is ugyanazoknál a nyelvi fordulatoknál, kifejezéseknél húzza mosolyra a száját, akárcsak egy vizsgáztató.
Kép: tanfolyamokj.hu
