Gyermekek kedvence, aki minden évben egy éjszaka alatt mindenkihez elrepül, és ajándékokkal tölti meg a csizmákat. Nagy hasú, piros kabátos, szakállas idős bácsi. Ő a Mikulás, aki a legtöbb illusztrálásban így jelenik meg. De vajon mióta járja az égboltot, és lepi meg gyermekeinket minden széppel, jóval?
Szent Miklós legendája egészen a 4. századig nyúlik vissza. Myra városában (ma Törökország területén található) Miklós egészen kisded korától becsületesen élt: az elmondások alapján élete első napján már felállt, böjti napokon csak egyszer szopott. Miklós felnőtté cseperedve szívesen segített az embereken. Amikor megtudta, hogy az egyik szomszéd nagy szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, a következőképpen segített rajtuk: éjnek idején a nyitott ablakon át bedobott egy erszény pénzt, és így először a legidősebb, majd hasonló ,,égből jött” segítségek után a másik két lány is tisztességgel férjhez mehetett. Ekkor választották a helyiek a város püspökének, mely tisztség feladatait hosszú élete végéig odaadóan teljesítette. Minden vagyonát a gyermekek, a szegények és a bajbajutottak megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. A betegeknek orvos volt, a szenvedőknek vigasz, az árváknak atya, a veszélyben lévőknek védelmező – mindenkinek minden szükségben gyors menedék volt. Életéről számos legenda ismert, ezek alapján formálódott az évszázadok során a Mikulás alakja. Halálának évfordulója lett Szent Miklós napja, mely december 6-án mind egyházi, mind világi ünneppé vált számos nemzetnél.
Az ajándékozás elterjedése több körülményre is visszavezethető. Egyes állítások szerint az emberek már az ókorban is meglepték egymást Szent Miklós előtt tisztelegve, más források francia apácák jótékonykodására vezetik vissza. Európai elterjedése a 16. századra tehető, főként a keresztény országokban vált széleskörűvé. Magyarországon a 19. században vált szokássá a Mikulás napi ajándékozás, elsődlegesen a polgárok körében.
A magyar hagyományok szerint december 6. előestéjén a gyermekek kipucolt csizmáikat kikészítik az ablakba, és álmukban várják a nagykedélyű öreget. Nálunk az angolszász tradíciókkal szemben nem a kéményen keresztül közlekedik a Mikulás, hanem az ablakon mászik be. Megtölti a lábbeliket mindenféle finomsággal, aztán sietve távozik, hogy mindenkihez odaérjen napkeltéig. Elterjedt szokássá vált süteményt és tejet előhagyni a fáradt vándornak. Sok gyermek ír levelet, hogy kívánsága biztosan elérje a Télapót.
A Szovjetunióban Fagyapó névvel terjedt el az ajándékot osztó férfi alakja. A kommunista hatalom alatt Magyarországon a minden vallásos ideológiától mentes Télapót kezdték meghonosítani, aki egyaránt ajándékoz és büntet. A szocialista szokásokhoz méltóan a Télapó tiszteletére sok mondóka és népdal született, melyet a mai napig minden ember énekel december 6-hoz közeledve.
A világ másik felén kissé eltérő módon emlékeznek a Mikulásra. Santa Claus szánját nyolc rénszarvas húzza, és az égbolton közlekedve karácsony estéjén mindenkihez eljuttatja az ajándékait. A kéményen keresztül bemászik a házakba, majd a fa alatt hagyva manói által készített meglepetéseit továbbáll, hogy reggelre mindenkit boldogság érjen. Az amerikai kultúra térhódításának eredménye, hogy Európában, így hazánkban is egyre elterjedtebb a Mikulás megjelenése karácsonykor is.
A Mikulás ruhája egységesen, az egész világon piros színekben pompázik, ezzel is szimbolizálva a püspöki díszruházatot. Sok megformálása tartalmaz püspöksüveget és -botot, azonban ezek a modern világban egyre kevesebb szerephez jutnak. A Coca Cola reklámnak és kampányprojektjeinek köszönhetően világszerte elterjedt az idős bácsi alakja, akit hosszú szakállal, nagy hassal és hatalmas bojtos sapkával ábrázolnak. Manapság minden ember szemében ez a kép jelenik meg, ha a Mikulásra gondol.
Grafika: Kovács Emese
